Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-16
6 Megértést a civilizációk között − Madridban 70 ország részvételével fundamentalizmusellenes tanácskozás kezdődö tt − Madridban tegnap megnyílt a Civilizációk Szövetsége első nemzetközi fóruma, amelynek munkájában több mint 70 ország és szervezet képviselői vesznek részt (Nsz 8.o.) Válótársak − A csehszlovák válás másfél évtizede − Jót t ett az önállóság a másfél évtizede független Csehországnak és Szlovákiának: kapcsolataik javultak, és sokat nyertek azzal, hogy útjaik szétváltak (HVG) Schengeni határközösség – Moszkvából – Meruk József írása (Nszv 7.o.) Cikkek: Szerb kommentár Koszovóról az ENSZnek - HÁTTÉR Fazekas László, az MTI tudósítója írja: Belgrád, 2008. január 15. kedd (MTI) - Szerbia vádiratnak is beillő kommentárral készült fel az ENSZ Biztonsági Tanácsának szerdai, Koszovóval foglalkozó ülésére, s ezt már több mint tíz napja a testület tagjainak rendelkezésére bocsátotta. A BT legutóbb december 19én tárgyalt a f üggetlenedni akaró szerb tartományról, s tagjai nem tudtak egyetértésre jutni Koszovó jövőjét illetően. Ez után szólította fel őket Ban Ki Mun ENSZfőtitkár arra, hogy - mivel nincs lehetőség az összebékíthetetlen szerb és albán álláspont közelítésére - te gyenek meg mindent a kérdés lezárása, a státus végleges rendezése érdekében. Ez a szemlélet, magatartás az, amit Szerbia - a kormánya által az üléshez készített kommentárokban - a legjobban kifogásol. Hogyan is lehetne szó az álláspontok közelítéséről, amikor az ENSZ BT nyugati állandó tagjai, élükön az Egyesült Államokkal - bár közvetítő szerepet vállaltak - a megbeszélések alatt is folyamatosan kiálltak a koszovói függetlenség mellett, kérdezi Belgrád. A tartománynak nemzetközileg ellenőrzött felü gyeletet ajánló Ahtisaariterv ugyan csak javaslat maradt, amelyről nem is szavazott a BT, ám Washington, s az EU vezető országainak fővárosai úgy viselkednek, mintha elfogadták volna, és zsinórmértéke lenne minden további, Koszovóval kapcsolatos cselekvés nek - állapítja meg belgrádi dokumentum, amelyet a BTben helyet foglaló nagykövetek Vuk Jeremic szerb külügyminisztertől vehettek át. Ami magukat a BTdöntés alapján létrejött tárgyalásokat illeti, Szerbiának azokról is megvan a maga - az EU, az Egyes ült Államok és Oroszország képviselőjéből összeállt közvetítő trojka többségi álláspontjától eltérő - véleménye. Az, hogy az Ahtisaariterv elbukása után a két fél álláspontjának közelítésére 120 napos tárgyalási időszakot jelöltek ki, első hallásra akár k omoly lehetőségnek is tűnhet, csak hát ez idő alatt mindössze négy találkozó volt, albánok és szerbek összesen 13 órát töltöttek tárgyalóasztalnál. Ez alatt kellett volna rendezniük sok évtizedes, súlyos ellentéteiket, s ennek a 13 órának a kudarcos végere dménye láttán ítéli meg úgy az ENSZ főtitkára, az Egyesült Államok, az EU vezető hatalmai, hogy minden lehetőség kimerült, tovább nem érdemes, s nem is lehet tárgyalni. Az, hogy a tárgyalások közben a pristinai ENSZközigazgatás kiírta, s november 17én meg is tarttatta a nacionalista szellemet felpezsdítő, a Szerbiával szembeni ellenállás demonstrációjává és egyben ösztönzőjévé vált koszovói parlamenti választást, a nemzetközi közösségnek szintén nem okozott problémát - emlékeztetett rá Belgrád. Annak pedig, hogy a szerbek ezen 23 százalékban vettek részt, több olvasata is van. Sokan Szerbiát vádolják azért, mert bojkottra biztatta őket, de a bírálók arról nem beszélnek, hogy Belgrád legszebb szirénhangjai sem tarthatták volna távol a választásra jogo sult szerbeket - ha elegen lennének, s biztonságban éreznék magukat. Csak hát a valaha Koszovóban éltek nagy része - 208 ezer ember - máig Szerbiában tengeti az életét menekültként (tőlük, s az esetleg még utánuk jövőktől rettegnek a vajdasági magyarok ), s Montenegróba is jut belőlük 18 ezer. A megmaradt mintegy 130 ezer is ellenséges, elnyomó közegben érzi magát, s hogy ne így legyen, azért se az albánok, se a tartományért elvben máig felelős ENSZközigazgatás, az UNMIK nem tett eleget eddig. Hogy menjen el voksolni egy koszovói szerb, ha az UNMIK által jóváhagyott választási listákon olyan emberek nevét olvassa, akiket Hágában, a Nemzetközi Törvényszéken háborús bűnökért vád alá helyeztek, vagy akikről szűkebb környezetükben köztudott, hogy szerbek et űztek el lakóhelyükről, s ültek be házukba, birtokukba? Ez utóbbival kapcsolatban Belgrádban különösen sérelmezik azt a soha ki nem mondott, de sok, Koszovó függetlensége melletti nyilatkozatban ott bujkáló cinikus érvet, hogy akkor lehetnek nyugodt ak a szerbek, akkor
