Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-16
7 nem kell tartaniuk üldözéstől, pogromoktól, ha a koszovói albánoknak teljesül a kívánságuk, s teljes függetlenséget kapva elszakadnak Szerbiától. Az ENSZbe küldött belgrádi álláspontban is megfogalmazott válasz: 1999ben, az ENSZk özigazgatás bevezetése után néhány hét alatt 600 ezer tért haza a mintegy egymillió koszovói albán menekültből, ezzel szemben az UNMIK adatai szerint csak 16.500 körül van az albánok által elüldözött, koszovói kisebbségekhez tartozók hazatérőinek a száma. Közülük mintegy 7 ezer a szerb, 4 és fél ezer az askalia (albánul beszélő roma). Az ENSZközigazgatás - Koszovó függetlenségének lelkes hívei által ritkán emlegetett - adatai sem túl biztatóak. Ban Ki Mun ENSZfőtitkár helyzetelemzésében arra hivatkozo tt ugyan, hogy tavaly szeptember 1jétől november végéig egyetlen etnikailag motivált incidens sem volt Koszovóban, tehát a biztonsági helyzet jelentősen javult, Belgrádban másképp számolnak. Az ottani nyilvántartás szerint az UNMIK megjelenésétől kez dve 2007 januárjáig több mint 7000 támadás ért szerbeket és más kisebbségekhez tartozókat, 581 szerbet és 104 más nemzetiségűt öltek meg, 861 szerb és 230 más nemzetiségű tűnt el nyomtalanul 17 ezer házat romboltak le, s 27 ezret vettek birtokba jogtalanul a lakosság 90 százalékát alkotó albánok. Ha a az adatok pontossága vitatható is, a 2004. tavaszi albán pogromokért viselt felelősségétől az ENSZ nehezen szabadulhat. Akkor, pár nap alatt 4000 embert űztek el lakóhelyéről (hat város és kilenc falu vált etnikailag tiszta albánná), majd ezer házat romboltak le, 35 templomot és kolostort (közülük 18 UNESCOvédelem alatt állott, egy a világörökség része volt) égettek porig. Szerbiának ezek az érvei, s egyelőre nem kívánja elfogadni azt a választ, hogy h a a szörnyűségeknek véget akar vetni, nincs más választása, mint beleegyezni Koszovó függetlenségébe, szuverenitása és területi épsége megcsorbításába. vissza EPvita az alapjogi ügynökségről - Gál Kinga Brüsszel, 2008. január 15., kedd (MTI) - Kedden tárgyalta az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülése az Európai Alapjogi Ügynökség többéves keretprogramjáról szóló jelentést - azzal a szépséghibával, hogy a hivatalosan 2007. március 1ével Bécsben létrejött sze rvezetnek még mindig nincs működőképes struktúrája, vezetősége. A vitában Gál Kinga, a téma néppárti felelőse hangsúlyozta: a közösségi intézmények, tagállamok és az uniós állampolgárok számára egyaránt fontos, hogy az ügynökség mielőbb megkezdhesse té nyleges munkáját. A parlamenti jelentéstevő által összeállított előterjesztés eredeti szövegét az EP által felvetett módosító indítványok olyan elemekkel egészítik ki, amelyek az emberi jogok egységes és oszthatatlan voltára, az európai alapértékek érv ényesülésére, a nemzetközi emberi jogi egyezmények betartására vonatkoznak. Gál Kinga a vitában külön örömét fejezte ki, hogy ezen kiegészítések közt szerepel a nyelvi kisebbségek, illetve a hagyományos nemzeti kisebbségek ügye, amely az eredeti felsor olásból kimaradt. E témakör - mondta - nem sorolható egyértelműen a diszkrimináció ernyője alá, de az új tagállamok csatlakozásával különösen égető problémává vált. Az új tagállamok vonatkozásában az EUcsatlakozás előtt még léteztek az emberi jogi no rmák számonkérésének eszközei, az úgynevezett koppenhágai kritériumok. A csatlakozás után azonban elmaradt a figyelemmel követés, és e kritériumrendszer helyét nem tölti be semmi más mechanizmus. "Az akkor megválaszolatlan kérdések azonban nem tűntek el maguktól. A közeljövőben viszont sokat segíthet, ha az ügynökség napirenden tartja a kérdést" - vélekedett Gál Kinga. vissza Gémesi Ferenc bánáti magyarlakta településekre látogat Budapest, 2008. január 15., kedd (OS ) - Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára 2008. január 15én és 16án Szerbiában bánáti magyarlakta településeket keres fel, hogy a szórványban élő magyarokkal találkozzon. A szakállamtitkár vajda sági látogatása második napján találkozik Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével, a Magyar Koalíció államfőjelöltjével is. A tárgyalásoknak különös jelentőséget ad, hogy a következő években a régiók helyzetét nagymértékben befolyásol ja, hogy fel tudnake készülni az Unióból érkező források fogadására és ésszerű felhasználására. A 20072013 közötti időszakban a kedvezményezett térségekben élők számára – etnikai hovatartozástól függetlenül – különösen fontos, hogy a határok két oldalán elterülő, szomszédos régiók miként tudnak együttműködni a programok közös megalkotásában és megvalósításában. vissza
