Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-15
26 Ha most elfogadom, vagy igaznak tűnhet az a tétel, hogy le vagyunk maradva, fel kell zárkózni, mert vagy felzárkózunk vagy lemaradunk, akkor ez az elit felelőssége. Amennyiben ez nem történik meg, és ez a térség a népességgel együtt leszakad, akkor ez a mindenkori elit felelőssége. Akár vállalja, akár nem. ► Milyen reakciókat váltott ki a cikk? – Nem az a fő szempont, hogy vajon mennyien támogatnak. Engem nem kell támogatni. Úgy láttam, hogy a kérdéskör legalább a sajtósok érdeklődésére számít, mert elég ritka az, hogy egy ilyen írást minden, vagy legalábbis szinte minden jelentősebb befolyással bíró nyomtatott, illetve internetes újság megjelentett. Ami vagy azt jelenti, hogy botrányízű, és ezért hozták le, vagy inkább, és én utóbbit remélem, hogy a szerkesztők úgy érzik, ez egy olyan téma, amelyet érdemes felvetni. ► Vitaindító írásnak szánta? – Igazából nem is a vita lenne a célravezető, mert arra már nincs idő. Az lenne a célravezető, ha egy bevezető vitaidőszak után sikerülne eljutni oda, hogy megnézzük, ki milyen megoldást lát e nnek a kérdésnek a kezelésére. Körbe kell határolni a problémát, és utána a lehető legszélesebb konszenzusos alapon kell megtalálni a kiutat. Mert akármilyen gyönyörű jövőkép, fejlesztési stratégia és akcióterv születik, ha nincs meg a társadalmi támogato ttsága, beágyazottsága, akkor bukásra van ítélve. Írország azért tudott kiemelkedni a nyomorból, mert ott egy olyan társadalmi konszenzus született, amelyet minimum hét évig mindenki tiszteletben tartott függetlenül attól, hogy a választási ciklusokban mik ént változtak a politikai irányvonalak. Ezért kell minél szélesebb társadalmi összefogással konszenzusra jutni, utána elfogadni, hogy felelősséget vállalunk közösen. vissza Egyházi javaslatokat várnak Új Magyar Szó 2008. j anuár 15. Szerző: Lokodi Imre A tanügyitörvénytervezetről és restitúciós kérdésekről tárgyaltak tegnap Bukarestben, a romániai magyar történelmi egyházak képviselői az RMDSZ oktatási és művelődési területen tevékenykedő kormányzati tisztségviselőivel. M arkó Béla RMDSZelnök mellett a tanácskozáson jelen volt Pásztor Gabriella oktatási államtitkár, Horváth Anna államtitkár, Szász Attila államtanácsos, valamint több kormányzati szakértő is. Pásztor Gabriella az ÚMSZnek elmondta: múlt kedden a minisztériu m megbeszélést folytott a történelmi egyházak tanügyi tanácsosaival, a felekezeti iskolák igazgatóival, korábban pedig az egyházak püspökeivel. Tegnap a felek elsősorban az oktatásitörvénytervezetről folytattak megbeszélést: a minisztérium kisebbségi okt atással foglalkozó képviselete kérte az egyházak és a felekezeti iskolák képviselőit, kövessék nyomon a tanügyi törvényt megelőző közvitát, és tegyék meg javaslataikat a tárcának. Ma várhatóan Kolozsváron a történelmi egyházak püspökei folytatják a feleke zeti oktatásról megkezdett vitát. Az oktatási államtitkár a minőségi oktatásról, a beruházási lehetőségekről tájékoztatta a megbeszélésen részt vevőket. „Ahhoz, hogy a felekezeti és a kisebbségi iskolák a beruházási operatív programból strukturális alapok at pályázanak meg, nem lehet szem elől téveszteni, mennyire fontos az önkormányzatokkal való együttműködés” – hangsúlyozta lapunknak Pásztor Gabriella. vissza Tartalom és forma Új Magyar Szó 2008. január 15. Szerző: Salamon Márton László Ha a politikai cselekvés kategóriájába tartozik Székelyföld elmaradt modernizációjáról maró gúnnyal esszét írni, nos, akkor Csutak István volt európai integrációs államtitkár vitaindító írása („Székek földje – Székelyföld?”)
