Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-15
24 Belgrád: akcióterv Koszovóra Új Magyar Szó 2008. január 15. A szerb k ormány akciótervet fogadott el hétfőn arra az esetre, ha Koszovó egyoldalúan kikiáltja függetlenségét. A kabinet valamennyi tagja által jóváhagyott programról semmit sem hoztak nyilvánosságra. A koszovói ügyek kezelésével megbízott miniszter, Slobodan Sam ardzic azt mondta, hogy szigorú államtitok, de fontos, hogy megszületett, s minden szerb állami szerv, alkalmazott számára kötelező érvényű. Az akcióterv alapja a hivatalos bejelentés szerint a szerb parlament múlt év végén nagy többséggel elfogadott, Kos zovóra vonatkozó határozata. Az kötelezte a kormányt, hogy fogadjon el egy átfogó, a hatáskörébe tartozó valamennyi területre kiterjedő intézkedési tervet arra az esetre, ha a pristinai vezetés kikiáltja a délszerbiai tartomány függetlenségét. A parlamen t elsődleges feladatként írta elő az állami intézményeknek és alkalmazottaknak, hogy igyekezzenek Szerbia integráns részeként megtartani Koszovót mindaddig, amíg létre nem jön a tartomány sorsára vonatkozó kompromisszumos, az ENSZ BT 1244es határozatán al apuló egyezmény. A határozat nyomán, de már előtte is több találgatás, ötlet látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy mit kell tennie Belgrádnak, ha az albánok ígéretükhöz híven függetlenné nyilvánítják magukat, az Egyesült Államok és a vezető nyugati h atalmak ezt elismerik, s az EU missziót is küld Koszovóba, hogy átvegye az ENSZközigazgatás eddigi szerepét. Lehetőségként vetődött fel, hogy Szerbia mindazokkal az országokkal megszakítsa a diplomáciai kapcsolatot, amelyek elismerik Koszovó függetlenség ét. Vojislav Kostunica kormányfő (képünkön) , s a szűkebb köréhez tartozók pedig pár hete felvetették, hogy az EU döntse el, mit akar: „törvénytelenül“, vagyis ENSZhatározat nélkül bevonulni Koszovóba, vagy azt, hogy Szerbia közeledjen hozzá. Ez konkrétan annak a lehetőségnek a felvetését jelentette, hogy Szerbia nem írja alá a tavaly parafált a stabilizációs és társulási megállapodást. A belgrádi parlament - tekintettel a Koszovó miatti bombázásokra, s a tartománnyal kapcsolatban máig játszott szerepére - a NATOtól is elhatárolódott, s meghirdette a békepartnerségi programba meghívott Szerbia katonai függetlenségét mindaddig, amíg népszavazás nem dönt véglegesen a kérdésben. vissza Vita Székelyföld boldogulásáról - Beszél getés Csutak Istvánnal, a regionális politikák szakértőjével Új Magyar Szó 2008. január 15. Szerző: Horváth István Nem a belterjesség foglalkoztat engem, hanem az, hogy minden nép arra mozdul el, amilyen irányba az elitje viszi – fogalmazott az ÚMSZnek ad ott interjújában Csutak István regionális politikai szakértő. ► Mi indította A székelyföldi elit felelőssége című cikk megírására? – Az indított a fogalmazás megírására, illetve nyilvánosságra hozására, hogy most még elmondhatom, amit gondolok, anélkül, hogy a választási kampány szerves részének tekinthetné bárki és lesöpörhetné a dolgot az asztalról azzal, hogy ez választási kampányfogás. Másrészt ez az utolsó pillanat, amikor mindezeket még el lehet mondani. 2009ben, az Európai Unió támogatási költség vetésének struktúrája, hangsúlyai várhatóan eltolódnak a felzárkóztatásról a versenyképességre, és ez az a pillanat, amikor, úgy gondolom, még magunkhoz térhetünk. Megpróbálhatunk alkalmazkodni a lehetőségekhez és kihasználni azt az óriási történelmi esél yt, amit a térségnek az Európai Unióhoz, NyugatEurópához való csatlakozása jelent. Ha ez a folyamat 2009ig nem indul be, csak kivételes szerencsével úszhatjuk meg az elszigetelődést és a nagyon gyors beolvadást.
