Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-15
16 Interjú Parászka Borókával − Most már kijáratokat kell találnunk a gettóból 2008. január 01. 09:15 | Utolsó módosítás:2008. január 03. 09:53 Román film nyerte 2007ben a cannesi Arany Pálmát és az Európai Filmakadémia díját. Valami új történik a szomszédunk kultúrájában, ami nagy érde klődést kelt Európaszerte. De mit tudunk erről mi itt? Miért fűznek minket Romániához még mindig előítéletek, neheztelések és nosztalgiák? Szemellenzőnk kitakar valami fontosat a képből. Ami odaát történik, az ideát is történik. A hvg.hu egy marosvásárhel yi lapszerkesztővel, a románmagyar viszonyt olykor provokatív írásaiban új megvilágításba helyező Parászka Borókával beszélget. Újságíró, kritikus, a nyomtatott formáról most az internetre váltott A hét című marosvásárhelyi lap felelős szerkesztője. Az irodalom felől érkezett, s ezt a kötődését megtartotta, kritikákat ír, irodalmi eseményeket szervez. Parászka Borókának hívják, de nem a nevével keltett feltűnést a magyarországi sajtóban, hanem a romániai s benne az erdélyi közéletről és mindennapokról sz óló új szemléletű beszámolóival, elsősorban a Magyar Narancsban. Nemrégiben Budapesten járt, hogy átvegyen egy neki odaítélt díjat. Ekkor beszélgettünk vele az unióról elnevezett pesti kávéházban. hvg.hu: Nemrég fiatal román írókkal „turnéztál“ négy orsz ágban. Fordítások, megjelenések és azt követő felolovasókörút, amelyet a romániai kulturális alap finanszírozott, és egy magyar szerkesztő szervezett. Innen úgy tűnik, a mai Románia nagyon jól képviseli, promotálja a maga új kultúráját Európában. Hogyan cs inálják, és főleg, miért? Parászka Boróka: Részben rá vannak kényszerülve. Románia imidzse még mindig nem túl jó, noha változott az utóbbi időben. Ott a régi, posztkommunista örökség - a legszomorúbb barakk , amit le kéne dolgozni, és ott az újkeletű ko nfliktus Európával, a román diaszpóra helyzete. A migránsok, vendégmunkások. hvg.hu: A csatlakozással ez éleződött vagy enyhült? P. B.: Európa még mindig nem döbbent rá, hogy a keleti szociális nyomorral szembeni felelősség közös, hogy dörömböl az ajtó n egy tömeg, amely munkát és kenyeret akar. Közben a román társadalom más rétegeit sem ártana megismerni, mielőtt pogromokat generálnak ellenük Milánóban, Madridban vagy bárhol. Nagyrészt ez az, ami miatt Románia kultúrdiplomáciai offenzivába kezdett. A má sik egy belső ok. Míg a magyarországi kulturális elit a rendszerváltáskor némiképp vesztes lett, szétszóródott, addig Romániában beépült a politikai elitbe. Nagyon taktikusan ápolja a kapcsolatait, elérte, hogy a román kultúra stratégiai ágazat lett. hvg .hu: Nem korrumpálódott ez a kulturális elit a beépülés közben? P. B.: Kötött kompromisszumokat, de ezek más természetűek. Az alapstratégia az, hogy a román társadalomnak új elitet kell teremtenie. Fiatal elitet. Ez nem korosztályt jelent, hanem valamifé le precedens nélküli szellemi építkezést. Ehhez tabula rasat kellett csinálni. Ezért ezt az új kulturális elitet nem is igen lehetett korrumpálni. Épp az a védjegyük, hogy nem tartoznak sehova, hogy nagyon jó minőséget produkálnak. Hogy ők tényleg elit. V an művészeti elitképzés, vannak elit kiadók, van elit kultúra, eleven kapcsolatokkal a nyugat felé. hvg.hu: Pénz is áramlik ide? P. B.: A Hét című marosvásárhelyi székhelyű lap mögötti alapítvány kapcsán érintőlegesen kerültem csak kapcsolatba a román kulturális alapokkal, de azt látom, rengeteg pénz van ezeken a helyeken. Ami az irodalom promócióját illeti, nem csak arról van szó, hogy ösztöndíjat adnak néhány szerzőnek. Fordítóipar van. A cél, hogy a szerzők minél több nyelven jelenjenek meg, minél j obb helyeken és minőségben. hvg.hu: A pénz tehát a kulturális színtérbe áramlik, rá van bízva annak elköltése, és nem a politika, meg a pénzt adók akarják megmondani, mi történjen? P. B.: Biztos, hogy sok pénz megy el feleslegesen ott is. Ha mondjuk me gnézem a magyarországi román kulturális intézetet, nemigen látom a munkájukat. Lehet, persze, hogy azért, mert most inkább nyugat felé tekint Románia.
