Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-14
7 Oktatási kérdések álltak Sólyom László kárpátaljai látogatásának homlokterében - ÖSSZEFOGLALÓ Petky József , az MTI különtudósítója jelenti: Munkács, 2008. január 13., vasárnap (MTI) - A magyar kisebbséget érintő oktatási kérdések álltak Sólyom László egynapos vasárnapi kárpátaljai látogatásának homlokterében, Viktor Juscsenko ukrán államfő pedig ígéretet t ett a magyar köztársasági elnöknek a magyar diákok, tanárok, illetve oktatási intézmények számára hátrányos problémák orvoslására. Az ukrán elnökkel Munkácson tartott megbeszélése után Sólyom László magyar újságíróknak elmondta, mindenképpen hátrányosa n érinti a kárpátaljai magyar diákokat az, hogy újabban az egységes érettségifelvételit ukránul kell letenni. Sólyom László közölte, hogy "forszírozta" ennek a kérdésnek a rendezését, az ukrán félben pedig van szándék a segítségre. A magyar államfő s zerint késés tapasztalható a magyar nyelvű tankönyvek terjesztésében, a könyveket Romániában nyomtatják. Viktor Juscsenko ígéretet tett arra is, hogy a magyar iskolák tankönyveit Ukrajnában fogják szerkeszteni és nyomtatni. Közölte, hogy ez az ígéret számo n kérhető tőle a legközelebbi elnöki találkozón, amelyre márciusban kerül sor Kijevben. Sólyom László érthetetlennek mondta azt, hogy amennyiben van kétoldalú ekvivalenciaszerződés - amely értelmében a Magyarországon szerzett PhD Ukrajnában egyetemi kandidátusi fokozatnak felel meg , akkor egy későbbi rendelet miért követeli meg, hogy gyakorlatilag az egész eljárást meg kell ismételni, a disszertációt le kell fordítani ukrán nyelvre és ukránul meg kell védeni. Sólyom László ígéretet kapott arra, hogy gyorsított eljárás alá fognak esni a beregszászi magyar főiskola oktatói, akik Magyarországon szereztek tudományos fokozatot. A magyar köztársasági elnök szerint ez előbbi probléma valószínűleg meg fog oldódni. Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola léte nem ezen fog múlni, hanem azon, hogy kape elég támogatást Magyarországról. A beregszászi iskola ugyanis magánintézmény (alapítványi iskola), és az ukrán törvények szerint az állam nem támoga that magánintézményt. Sólyom László felhívta a figyelmet arra, hogy a beregszászi főiskolán végzett diákok Kárpátalján helyezkednek el, vagyis a főiskola alapvető fontosságú intézmény a helyi magyarság megmaradása szempontjából. A magyar köztársasági elnök vasárnapi kárpátaljai látogatását Beregszászon kezdte, a magyar főiskolán tárgyalt kárpátaljai magyar politikai és egyházi vezetőkkel, a főiskola vezetőivel és Ukrajnába akkreditált diplomatákkal. Beregszász után Sólyom László az ukrán államfő társas ágában felkereste Tiszaújlakot, látogatást tett az ottani magyar, majd az ukrán tannyelvű iskolában, találkozott a tanári kar képviselőivel, és ajándékokat adott át a két tanintézménynek. Az ukrán iskola előtt tartott beszédében Sólyom László közölte, hogy Juscsenko minden megnyilatkozásából érzi: "Ukrajna igen komolyan veszi azt, hogy támogatja a nemzetiségeknek a megmaradását". A magyar államfő rámutatott arra: Magyarország is alapvetően érdekelt abban, hogy a magyar nemzet határain kívüli élő részei is "számban, erőben megmaradjanak". "A megmaradás kulcsa pedig az oktatás, az, hogy a gyerekeknek legyen lehetősége anyanyelven tanulni a kezdetektől a legmagasabb szintig" - hangoztatta Sólyom László, aki hozzátette: épp olyan fontos, hogy a magyar g yerekek a legmagasabb szinten tudják az ukrán nyelvet, hiszen ez nyitja meg a társadalmi felemelkedésük útját, mivel bárhol az országban tovább tanulhatnak. Az ukrán elnök beszédében elismerte, hogy lemaradás van a kárpátaljai magyarság oktatási gondjainak orvoslásában. Sólyom beszédében rámutatott arra, hogy a kárpátaljaiak is megtapasztalhatták: Magyarország csatlakozása a schengeni rendszerhez nem emelt újabb vasfüggönyt a két ország közé, és Magyarország mindent megtesz annak érdekében, hogy minél k önnyebben átutazhatóvá váljanak a határok. Felhívta a figyelmet arra, hogy ennek érdekében európai uniós források is felhasználhatók. Az elnöki találkozó után Viktor Juscsenko köszönetet mondott Magyarországnak az utazási rend könnyítése, a kishatárfo rgalmi megállapodás létrejötte érdekében tett diplomáciai erőfeszítéseiért. Egyetértett Sólyommal abban, hogy Magyarország csatlakozása nem húzott "új határvonalat" a két ország közé. Mindkét államférfi hangsúlyozta a határon átívelő gazdasági együttműködé s fontosságát, Juscsenko szólt a határon való gyorsabb átjutás fontosságáról, új határátkelők megnyitásáról. A magyar államfő külön szólt a Tisza vízminőségéről, arról, hogy a folyó rendkívül sok kommunális hulladékot sodor magával, ezért meg kell oldani a hulladékgazdálkodás kérdését is. Sólyom László örömmel vette Viktor Juscsenko nyitottságát arra, hogy csatlakozzon a "zöld elnökök" mozgalomhoz. vissza
