Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-14
8 Szili Katalin: a kitelepítés népcsoportok kollektív szenvedéséh ez vezetett Bánd, Herend, 2008. január 13., vasárnap (MTI) - A kitelepítés népcsoportok kollektív büntetése volt, amely az érintett népcsoportok kollektív szenvedéstörténetéhez vezetett - mondta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke vasárnap a Veszprém megyei Bánd községben, a település német nemzetisége k itelepítésének 60. évfordulóján. A 20. század soksok rettenete arra enged következtetni, hogy mindez egyetlen eszme miatt történt, mégpedig a homogén nemzetálllam létrehozásának a szándékaként - jelentette ki a házelnök, rámutatva: akár világháborúról , jogfosztásról, kirekesztésről, elűzetésről vagy megsemmisítésről beszélünk, mindegyiket ez az eszme vezérelte. Azért ültettek 60 éve családokat vonatra és kellett elhagyniuk a szülőföldjüket, mert egy nemzetiséghez tartoztak - emlékeztetett Szili Ka talin, rámutatva ugyanakkor arra is, hogy a 21. század küszöbén Magyarországon is a rendszerváltás hozhatott olyan változást, amikor "az Alkotmány módosítása mondhatta ki azt, hogy ebben az országban mindenki egyenrangú és a kisebbségek is államalkotó tény ezők". Szili Katalin utalt arra is, hogy a '90es évek közepétől a 20. század ezen történéseit nem tabuként kezeltük, hanem születhettek már emlékművek, emléktáblák, s "ennek folyamánya az is, hogy 2007. november 16án a Parlamentben, abban az épületb en kértem a magam és a politika nevében bocsánatot, ahol ezeket a szenvedéseket előidéző törvényeket megalkották". Emlékeznünk és figyelmeztetnünk ma is kell, hiszen "Magyarország mindig is egy nyitott ország volt, ezért számunkra ki kell mondani, hog y a homogén nemzetállam eszménye egy ilyen soknemzetiségű országban elfogadhatatlan" - hangsúlyozta a parlament elnöke. Hozzátette: "semmilyen gyűlöletkeltésnek nincs helye ebben az országban". Szili Katalin hozzátette: mára egy európai közösségnek is a részeseivé váltunk, amely közösséget szerinte "talán nevezhetünk az igazság közösségének is, ahol minden ember méltósága sérthetetlen". A házelnök egy parlamenti csengővel ajándékozta meg a község polgármesterét, a helyi német kisebbségi önkormá nyzat és a német kultúregyesület vezetőjének pedig parlamenti emlékérmet adott át. Schindler László, Bánd polgármestere az ünnepségen elmondta: 60 évvel ezelőtt száz sváb lakost telepítettek ki a faluból, de legalább ugyanennyi állampolgárt raktak vago nokba a környező községekből is; Herendről, Városlődről, Kislődről, Hárskútról és Márkóról. A polgármester az ünnepség résztvevőinek tolmácsolta a falu szülöttjének, Mádl Ferenc volt köztársasági elnöknek az üdvözletét is, aki egyéb elfoglaltsága miatt nem tudott jelen lenni a megemlékezésen. Az ünnepség végén Szili Katalin koszorút helyezett el a bándi kitelepítettek emléktáblájánál. Az ünnepség alatt ott volt - a helyszíntől 3040 méternyi távolságban - tíz egyenruhás magyar gárdista, egyetlen á rpádsávos zászlóval. A vezetőjük szerint a kitelepítettek iránti együttérzésből, a megemlékezéssel szimpatizálva jelentek meg Bándon. A bándi megemlékezést követően Szili Katalin a herendi porcelánmanufaktúrában tett látogatást, majd az azt köv ető sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy "érdemes lenne a hungarikumokról jogi szabályozást készíteni". A házelnök utalt arra is, miszerint tesz lépéseket a térség országgyűlési képviselőivel együtt annak érdekében, hogy a herendi manufaktúra visszaker üljön a nemzeti cégek sorába, a vonatkozó törvény mellékletét képező listára, amely annak a garanciáit biztosítja, hogy a herendi manufaktúra magyar nemzeti vállalkozás, gazdálkodó szervezet maradjon mindig. Szavai szerint "véletlenül se kerüljön a cég oly an helyzetbe, hogy külföldi tulajdonba kerül és esetlegesen a versenyhelyzetben hátrányokat szenvedjen". Szili Katalin szerint a herendi porcelán "a nemzet büszkesége", s úgy tudott talpon maradni, hogy az állam és az ott dolgozók közös tulajdona, s m a is több mint 60 országba szállítják ezt a hungarikumot. vissza Sólyom támogatná a magyar nyelvű érettségit Kárpátalján Hírszerző 20080113 20:15 Sólyom László államfő szerint a kárpátaljai magyar diákoknak nagy könnyebbséget jelentene, ha az érettségi vizsgák, amelyek egyben felvételit is jelentenek, magyar nyelv en folynának. A magyar köztársasági elnök vasárnap tárgyalt Munkácson Viktor Juscsenkoval, miután Beregszászon kárpátaljai magyar vezetőkkel is találkozott. A magyar államfő arról győződött meg, hogy komoly problémát jelent a magyar kisebbségnek az ukrán felvételi rendszer, amelyet a magyar diákok számára könnyíteni lehetne, ha például az érettségi magyarul folyna. Ezzel a könnyítéssel biztosítani lehetne a helyi magyar főiskola utánpótlását, amelynek működése döntő a magyarság kárpátaljai megmaradásában - közölte a köztársasági elnök.
