Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-14
6 A KMTF létrejöttéig Kárpátalján nem létezett önál ló magyar felsőoktatási intézmény. Szem előtt tartva a kárpátaljai magyarság igényeit és a törvények adta lehetőségeket, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Kárpátaljai Református Egyház 1993an közösen h atározott egy alapítványi tanárképző főiskola megszervezéséről. A döntés után megalakították a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítványt, amely felkérésére a nyíregyházi tanárképző főiskola kihelyezett képzéseként indult meg 1994ben a magyar nyelvű felső fokú oktatás tanítói, óvodapedagógia, angoltörténelem és angolföldrajz szakon. 1996 szeptemberében sikerült kézhez kapni az ukrán oktatási minisztérium által adott, oktatásra feljogosító működési engedélyt, amely az akkreditálási folyamat lezárásáig biztosította a képzési tevékenységhez szükséges jogi hátteret. Az intézmény a Beregszászi Református Egyház tulajdonában lévő épületben kapott helyet Beregszász központjában. A KMTF 1996ban önállósult és akkor az egyetlen önálló, hivatalosan elismert magyar felsőoktatási intézmény volt Magyarország határain kívül. Az évek folyamán a főiskola profilja folyamatosan bővült, 2001. májusában akkreditálták a főiskola tanítói szakát. Néhány esztendő alatt olyan képzési központtá nőtte ki magát, amely a kor é s a helyi magyar közösség egyre szélesebb rétegeinek igényeit elégíti ki, s ahol a továbbtanulni vágyó magyar fiatalok a pedagógiai szakirány mellett a kertészmérnöki, a matematikaiinformatikai, a közgazdasági és a menedzseri szakok közül választhatnak. Az elmúlt években a beregszászi főiskola sokszor a kárpátaljai és a magyar újságok címlapjára került a tanintézmény körül folyó tulajdonjogi vita miatt. Az előzményekhez tartozik, hogy a főiskola a városi tanács döntése alapján 2002. februárjában saját tulajdonába kapta a település központjában álló egykori törvényszéki épületet. Az impozáns, de nagyon leromlott állagú palotát a beregszászi polgármester Mádl Ferenc köztársasági elnök és Anatolij Kinah akkori ukrán miniszterelnök jelenlétében adta át ünn epélyesen a magyar tanintézetnek. A gondok a 2002 áprilisi ukrán parlamenti és helyhatósági választások után kezdődtek, amikor az új felállású városi tanács megfosztotta a főiskolát az épület tulajdonjogától, jóllehet a tanintézet javarészt magyarországi a dományokból több tízmillió forintot fordított az épület felújítására. A jogi vitából - amelyben jócskán keveredtek a kárpátaljai magyar szervezetek szembenállásából fakadó politikai elemek is - elhúzódó bírósági ügy kerekedett. A kárpátaljai megyei f ellebbviteli bíróság három évvel ezelőtt, 2005. január 19án visszaállította az épület tulajdonjogát, a kedvező döntéshez pedig nyilvánvalóan hozzájárult a Viktor Juscsenko megválasztása után megváltozott politikai légkör. Jelenleg a KMTFen 25 szak mű ködik, a 20062007es tanévben 1498 hallgató tanult, ebből 647 a nappali tagozaton, a hallgatók 91 százaléka magyar, 9 százaléka pedig ukrán tannyelvű iskolában érettségizett. Az iskola fenntartása és tatarozása teljes egészében a magyar állam, illetve mag yarországi "magántámogatók" pénzéből történik, az ukrán hatóságok nem járulnak hozzá anyagiakkal, pedig - mint az MTInek a főiskolán elmondták - egy téli hónapban csak a fűtési számla közel egymillió forintra rúg. vissza B ósza János tévévitára hívta ki Ján Slotát Pozsony, 2008. január 13., vasárnap (MTI) - Televíziós vitára hívta ki a magyarellenes Ján Slotát a autonómiatörekvéseket szorgalmazó révkomáromi vállalkozó, Bósza János, a Nomos nevű polgári társulás elnöke. Bósza tavaly tavasszal jelent meg a szlovákiai nemzetiségipolitika színterén, de eddigi, az autonómiatörekvésekkel kapcsolatos felvetéseinek csak szerény a visszhangja. Bósza azt akarja bebizonyítani Slotának, hogy az autonómia Európaszerte elfogado tt, semmily en államalakulatot és senki önállóságát nem veszélyeztető intézmény. A kihívást elfogadó és a szlovákiai magyarok autonómiájában közismerten az ország délvidékének elcsatolási szándékát gyanító Slota szerint a "Szerbia katasztrófájához vezető" koszovó i fejlemények rövidesen megmutatják, miért megengedhetetlenek az efféle törekvések. Slota, a Robert Fico kormányához tartozó, s arra egyes európai intézmények megítélése szerint árnyékot vető nacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke magyarellenes megnyilvánulásaival egyre népszerűbb a hazafias érzelmű szlovák néprétegek körében, annál is inkább, mert naponta jelen van a médiában, ahol gyalázkodó szavakkal szidja a magyarokat és azzal riogatja a szlovákokat, hogy Szlovákia területi egységének megbo ntására készülnek. Legújabb "mutatványa" az volt, hogy a félmilliónál népesebb szlovákiai magyar közösség tagjairól kijelentette: azok nem magyarok, hanem szlovákok, akik magyarul beszélnek. Bósza János Slota riogatásait akarja cáfolni a televízió nyil vánossága előtt, ahol reményei szerint be tudja bizonyítani, hogy a "regionális autonómia" intézménye nem ellenkezik a hatályos szlovák alkotmánnyal, sem más jogszabállyal, hogy senkit nem diszkriminál, és nem csorbítja mások jogait, s hogy indokolatlan Sl otáék terve, akik a köztársaság védelméről szóló törvénnyel akarnak gátat vetni "a magyarok ármánykodásának." vissza