Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-11
7 Emlékeztetett, hogy már a tavaly kezdődött új fejlesztési terv keretében is kiírtak 185 pályázatot, és ebből több mint negyvennek a sorsáról már döntöttek is - számos esetben a kifizetéseket is megkezdték. A nagy környezetvédelmi és közlekedési be ruházásokat finanszírozó kohéziós alapok 2010ben kifutó keretéből tavaly a magyarországi kifizetések már elérték a 47 százalékot, és szintén megközelíthető a 100 százalék - hangoztatta a miniszter. Az uniós pénzek állítólagos szabálytalan felhasználá sával kapcsolatos kérdésre válaszolva Hübner elmondta: Brüsszel értesítést kap minden tényleges szabálytalanságról vagy csalásról, és lehetősége van arra, hogy ilyen esetekben fellépjen. Magyarország esetében eddig még nem érkezett olyan bejelentés, és Brü sszel sem derített fel olyat, amely korrupciót vagy a pénzek szándékos szabálytalan felhasználását tárta volna fel, uniós beavatkozást igényelve - tette hozzá. - Az uniós ellenőrzési rendszer jól működik, annak hatékonyságában nincs ok kételkedni - szö gezte le a biztos. Bajnai Gordon ezzel kapcsolatban elmondta: nem a fejlesztési ügynökség ellen hangzottak el korrupciós vádak, hanem egyes pályázatok ügyében. Úgy vélte, ezek aránya elmarad az uniós átlagtól, továbbá az, hogy ezek kampányszerűen jelen tek meg, azt jelzi, hogy politikai szándék is van mögöttük. Az ellenőrzési rendszert illetően kiemelte: Magyarország korábban is megfelelt az unió szigorú normáinak, az elmúlt hónapokban pedig lényegesen szigorúbb előírásokat léptetett életbe, mint am it az unió elvár. Utalt a pályázati bíráló bizottságok civil taggal való bővítésére, a bírálatok tartalmának közzétételére a pályázók számára, a kétkörös fellebbezési rendszere, "Európa egyik legszigorúbb összeférhetetlenségi törvényére", továbbá a névtele n bejelentéseket is fogadó, úgynevezett antilop internetes portálra. Hangoztatta, hogy a kivizsgált esetekben büntetőfeljelentést is tesznek, és a bizonyított szabálytalanságokat az interneten közzéteszik. A miniszter leszögezte: uniós átlagban 1,5 százalék a szabálytalanul felhasznált pénzek nagysága, ennek mintegy egyharmada csalásokban érintett összeg. Magyarországon az eddig felmerült esetekben érintett összeg ennél az aránynál jóval kisebb. Tavalyelőtt 129 szabálytalansági eljárást indult, ebből egyetlen úgy sem jutott el az uniós csalásellenes hivatalhoz - emelte ki Bajnai, csatlakozva Hübner közléséhez. Az új fejlesztési terv már szigorúbban fogalmaz a pályázati feltételek terén is (ezekről egyébként a csütörtöki tárgyalásokon is szó v olt), így még kisebb a lehetőség a szabálytalankodásra - mondta. Nem végleges adat szerint tavaly 50 körüli eljárást kezdtek. A magyar miniszter azt is bejelentette, hogy az Európai Bizottság a napokban jóváhagyta a több országot érintő pályázato kat magában foglaló négy fejlesztési programot is, és jelezte, hogy hamarosan megindulhatnak a - részben a szomszédos országokkal közös - pályázatok ezek keretein belül is. Hübner a sajtótájékoztatón bejelentette, hogy tavasszal hivatalos látogatásra M agyarországra utazik. vissza Koszovó "másodosztályú" függetlensége - HÁTTÉR 2008. január 10. (MTI) - Bár koszovói albán politikusok évek óta azt sulykolják honfitársaiknak, hogy a közelgő függetlenséggel új időszámítás kezdődik, egyfajta tejjelmézzel folyó Kánaán fog eljönni, a helyzet alaposabb felmérése azt mutatja, hogy Koszovó csupán másodosztályú függetlenséghez fog jutni: a nemzetközi szervezetek nagy részébe nem nyerhet felvételt. Valószínűleg tagja lesz az ú j európai ország az Európa Tanácsnak (ET). A szervezet alapszabálya ugyanis kimondja: minden európai állam, amelyet képesnek tartanak és kész arra, hogy eleget tegyen a jogállamiság alapelvének, meghívást kaphat az ETbe. Amennyiben Pristina belépési kérel emmel fordulna a szervezethez, azt a miniszteri bizottság továbbítaná az ET parlamenti közgyűléséhez. Átmeneti időszak és bizonyos diplomáciai lépések után a miniszteri bizottság kétharmados többséggel várhatóan megszavazná Koszovó felvételét. Azt tehát ne m akadályozhatná meg Oroszország és Szerbia ellenállása - elméletileg, ugyanis tekintetbe kell majd venni azoknak az államoknak (várhatóan Románia, Ciprus, Görögország) a berzenkedését is, amelyek ellenzik Koszovó államiságát - írta a Frankfurter Allgemein e Zeitung. Nehezebb, sőt alkalmasint lehetetlen volna az új állam csatlakozása az ENSZhez. Az alapszabály úgy szól, hogy a világszervezet tagja lehet minden "békeszerető állam, amely elfogadja az ENSZ Alapokmányában szereplő kötelezettségeket, és a sz ervezet megítélése szerint képes és hajlandó is azokat teljesíteni". A felvétel "az ENSZ Biztonsági Tanácsának ajánlása alapján, a Közgyűlés határozatával történik". Új tagok felvételére számos példa akadt az ENSZ alapítása óta, elvégre a világszerveze tnek ma háromszor annyi tagállama van, mint 1945ben. Ám Koszovó különleges eset. A legutóbbi tagfelvételkor, amikor 2006ban Montenegró csatlakozott az ENSZhez, a szóban forgó állam nemzetközileg felügyelt népszavazás útján vált függetlenné Szerbiától. K oszovó függetlenségét viszont jónéhány ENSZtagállam - köztük a BTben vétójoggal rendelkező
