Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-11
8 Oroszország s valószínűleg Kína is - alapvetően megkérdőjelezi. Emiatt igencsak bizonytalan Koszovó felvétele az ENSZbe. Egy ilyen állapot persze nem jelenten é "a világ végét" az új állam számára. Példa erre Tajvan, amely az utóbbi három évtizedben többször megpróbált visszatérni az ENSZbe, ám ezt Kína mindannyiszor meggátolta. Ennek dacára Tajvan remekül elvan azzal, hogy függetlensége dacára szinte egyetlen állam sem ismeri el. Az ENSZtagság hiánya mindazonáltal több kellemetlen következménnyel járhat Koszovó sz ámára. Nem juthat például saját telefonos előhívó számhoz, illetve saját országdoménhez (kiterjesztéshez) az interneten. Aki ma Koszovóba telefonál külföldről, annak a 00381es előhívót kell tárcsáznia - azaz Szerbia országkódját. Csak a koszovói mobiltele fonok érhetők el 00377 előhívó számmal - ez a számkombináció ugyan Monacóé, ám Koszovó "bérbe vette". Nemzetközi előhívó számot a genfi székhelyű Nemzetközi Távközlési Uniónál (ITU) lehet kérelmezni, amint azt Montenegró is tette a függetlenség elnyerése u tán. A kérvény beadásának előfeltétele azonban az ENSZtagság - az ITU ugyanis az ENSZ szakosított szervezeteinek egyike… Végül fölmerül az - a közvéleményre gyakorolt hatását tekintve csöppet sem lebecsülendő - kérdés is, vajon szerepelhete saját vál ogatottal Koszovó nemzetközi sportversenyeken, tornákon? A labdarúgás esetében például az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) szabályai kimondják: azok az "európai szövetségek lehetnek tagjai az UEFAnak, amelyeknek székhelye egy, az ENSZ által elismert füg getlen állam területén van". Boris Tadic szerb elnök nemrég értésre adta, hogy nincs kifogása koszovói nemzeti válogatottak ellen. Egyben utalt arra, hogy például NagyBritannia esetében az angol, walesi, skót és északír válogatott különkülön, saját j ogán vesz részt Eb- és vbselejtezőkön, illetve a tornákon. A belgrádi politikus nagylelkűsége azonban csak arra az esetre vonatkozott, ha Koszovó a jövőben is Szerbia része marad. A nemzetközi versenyek ugyanakkor arról tanúskodnak, hogy az albánoknak - l egyenek azok Macedónia, Montenegró vagy Koszovó lakosai - már régóta saját csapatuk van: a mindenkori albán válogatott… vissza Megkeseredett koszovói szerbek Fazekas László, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2008. jan uár 10., csütörtök (MTI) - Megkeseredettek a koszovói szerbek, de nincs kedvük, akaratuk változtatni a sorsukon - derül ki egy csütörtökön ismertetett közvéleménykutatásból. A MedianaAdria szerb ügynökség 926 Koszovóban maradt szerbet kérdezett meg (a nagyjából 120150 ezer közül). Ezek 60,8 százaléka azt mondta, hogy a tartomány függetlenségének egyoldalú kikiáltása esetén sem hagyná el lakóhelyét. 82,4 százalékuk szerint viszont az volna a legjobb, ha Koszovó Szerbia része maradna, élvezve mindazokat a jogokat, amelyeket a Belgrád által ajánlott - csupán a kül- és hadügyekben korlátozást jelentő - "lényegi autonómia" kínál. A felmérésben szereplők 80,3 százaléka vélekedett úgy, hogy Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltását tartja a legrosszabb lehetőségnek. Ha ez mégis bekövetkezik, abban a lakosság 90 százalékát kitevő albánoknak csak másodlagos szerepük lesz - vélik a szerbek, akiknek a 82,3 százaléka vallotta, hogy nemzetközi tényezők, s azon belül is elsősorban az Egyesült Államok és az EU érdekei határozzák meg Kos zovó további sorsát. Az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak a felmérésben szereplők 67,1 százaléka tulajdonít döntő szerepet Koszovó státusának eldöntésében. Mindössze 58,2 százalék vélte úgy, hogy az albánoknak komoly beleszólásuk lehet a délszerbi ai tartomány jövőbeni jogállásába. A döntő súlyú USA szerepét a szerbek 83,3 százaléka negatívnak tartja, míg 72,5 százalékuk szerint Oroszország igyekszik helyes irányba terelni az eseményeket. A döntő többségükben maradni akaró megkérdezettek 62, 6 százaléka elégedetlen saját életminőségével, és alig 20 százalék mondta azt, hogy elfogadhatóan érzi magát Koszovóban. vissza Szili Katalin szerint egy nemzetpolitikai törvény kohéziós erőt jelenthet a magyarság számára G arzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Kolozsvár/Válaszút, 2008. január 10., csütörtök (MTI) - szerda (MTI) - A magyar politikai erőknek nem szabad "exportálniuk" a magyarországi belpolitikai megosztottságot, olyan kohéziós erőre van szükség, amilyent egy nemzetpolitikai törvény jelenthet - mondta az MTInek csütörtökön az erdélyi Válaszúton Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. A házelnök az előző napon Vince Mátyással, a Magyar Távirati Iroda Zrt. (MTI) elnökével együtt megnyitotta Kolozsváron a z MTI fotóarchívumának ötvenéves terméséből összeállított vándorkiállítást, megbeszéléseket folytatott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Kolozs megyei vezetőivel, illetve a megyei és
