Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-10
21 Egy közvéleménykutatás margójára A Szlovák Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Intézete a közelmúltban közvéleménykutatást végzett, melynek eredményeit A magyar kisebbség Szlovákiában az 1989et követő transzformációs folyamat ok tükrében – Identitás és politika című kiadványában tette közzé. E felmérés során nyolc etnikum képviselőinek tették fel a kérdést, mi a véleményük a Benešdekrétumokról, a bécsi döntésről és más történetipolitikai eseményekről. Kiderült, a hovatartoz ás ezek megítélésében döntő szerepet játszik. A magyar és a német etnikumhoz tartozó megkérdezettek például amellett foglaltak állást, hogy a kárpótlás, a bocsánatkérés vagy a Benešdekrétumok eltörlése időszerű; a szlovákok és a csehek viszont ezekre a ké rdésekre úgy reagáltak, hogy ez egy lezárt fejezet, nincs helye kárpótlásnak, s építsünk új alapokon új, közös jövőt. Megfordítva a dolgot, a szlovákok az utóbbi évtizedek legnagyobb történelmi sérelmeként éppen a bécsi döntést élik meg, míg a magyarok leg szívesebben fátylat borítanának rá. A két esemény megítélése között a különbség mindössze annyi, hogy a bécsi döntést illetően inkább közelednek az álláspontok, míg az úgynevezett Benešdekrétumok esetében a vélemények közötti különbség sokkal szembetűnőbb . A megkérdezett szlovákok 80 százaléka látja ma úgy, hogy a dekrétumok kiadásához a második világháború előtti magyar és német politika járult hozzá döntő mértékben, míg a magyarok 92 százaléka elutasítja ezt. Ugyanakkor a szlovákok 70 százaléka amellet t foglalt állást, hogy a dekrétumok eltörlése nem indokolt, míg a magyarok 92 százaléka szerint ez időszerű. Még egy, számunkra fontos adalék: „Az eredményekből kitűnik, hogy a magyar reszpondensek körében magas fokú, a nemzeti hovatartozásból fakadó b üszkeség mutatható ki, ami megerősíti azt a feltevést, hogy az etnikai hovatartozás jelentős mértékben befolyásolja ezen etnikum tagjainak a viselkedését és beállítottságát.” vissza Slota kettős keresztekkel kerítené be DélSzlovákiát Népszabadság • Szilvássy József • 2008. január 10. Hatalmas, tízméteres vasbetonból készült kettős keresztet avatott Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke a Ronyvapatak keletszlovákiai oldalán fekvő, zempléni Csörgőn (Cerhov), alig szá z méterre a magyarországi Alsóregmectől. A magyarellenességéről elhíresült pártvezér a hegyoldalon tartott beszédében bejelentette: - Az idén több helyen, elsőként Révkomáromban állítjuk fel a cirilli és metódi hagyományoknak, valamint a szlovák államiságn ak e jelképét. Nem fogjuk tétlenül nézni, miként röpködnek DélSzlovákia felett és riogatnak az idióta turulmadarak. Mindenki számára egyértelművé tesszük, hol fekszik Szlovákia, és ki ott az úr - közölte. Lapunk megkeresésére Miroslav Kusy politológus k ifejtette: a szlovák nemzeti pártvezér újabb elmeszüleménye a kisebbrendűségi komplexusának további bizonyítéka. Amire készül, az egyszerűen ízetlenség. A fejlett és magabiztos nemzetnek mostanság már nem kell úgy kijelölnie saját területét, mint a vadálla tok szokták - szögezte le. Bastrnák Tibor révkomáromi polgármester a Népszabadságnak elmondta: - Városunkban békésen él a magyar és a szlovák nemzetiségű lakosság, semmi szükségünk provokációkra. Slota újabb ostobasága csakis az indulatok szítását szolgá lhatja. Minden szlovákiai önkormányzat és az állami intézmények falán ott lobog az ország, a helyi település és az EU zászlója. Ha erőszakkal akarnak városunkban vagy bárhol kettős keresztet állítani, akkor ezzel a szándékukhoz képest éppen az ellenkezőjét érik el a tisztességes polgárok között. Ők ugyanis nem a szlovák államiság, hanem a nacionalista felsőbbrendűség és diktatúra jelképét látják majd benne, ami újabb ellenérzést szül a mai kormánykoalícióval szemben - közölte. Hozzátette, hogy a révkomáromi önkormányzat egyelőre nem kapott semmilyen hivatalos tájékoztatást erről a tervről. vissza
