Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-10
22 Minden a koszovói szerbeken múlik - nyilatkozta az ENSZmegbízott helyettese Népszabadság • Gergely Márton • 2008. január 10 . Tudtuk, hogy sokszor frusztráló feladat lesz, hiszen ismertük a Balkánt - mondta a Népszabadságnak a koszovói státustárgyalások helyettes ENSZmegbízottja. Albert Rohan biztos viszont abban, hogy Martti Ahtisaari volt finn kormányfővel közösen kidolgozott tervük az egyetlen, amely békés keretek között oldhatja meg az albánok lakta szerbiai tartomány elkerülhetetlen függetlenségét. Lehetetlen küldetést kaptunk a nemzetközi közösségtől - közölte az osztrák karrierdiplomata, hiszen már a tárgyalá sok előtt egyértelmű volt, hogy a koszovói albánok által követelt függetlenség és a szerbek által elvárt területi integritás között nincs kompromisszumra lehetőség. Az Ahtisaari vezette nemzetközi munkacsoport ezért döntött úgy, hogy a realitásokkal szembe nézve elkészíti saját tervét a rendezésre. Sorvezetőként a konfliktus megoldásában részt vállaló hat ország által kijelölt követelmények szolgáltak. A koszovói lakosságnak el kell fogadnia a rendezést - írták elő például az amerikai, brit, francia, német , olasz és orosz diplomaták. Az ENSZdelegáció ezt úgy fordította le, hogy zöld utat adtak a nagyhatalmak a szerbiai provincia függetlenségére, mert ennél kevesebbel a többségben lévő albánok nem érnék be. A terv a létező legjobb kompromisszum - állított a Rohan, hiszen az elszakadásért cserébe a koszovói albánoknak bele kellett egyezniük a szerb kisebbség felé tett engedmények sorába. Ez lenne a javasolt "ellenőrzött függetlenség". Az elképzelés szerint a koszovói kormányban például garantáltan helyet kap egy szerb politikus, míg a kisebbség védelme érdekében az új állam csak kis létszámú és erős fegyverzettel nem rendelkező karhatalmi szervet állíthat fel. Az is a szerbek érdekeit szolgálja Rohan szerint, hogy Koszovó megosztását elvetették a nemzetközi partnerek. Az északi, szerbek lakta terület kiválása felerősítette volna az albán szeparatista követeléseket DélSzerbiában. Ennél is fontosabb a diplomata számára, hogy az egy tömbben lakó szerbek megmaradása Koszovón belül reményt adhat arra: a függetle nség okozta sokk elmúlásával a helyi szerbek lassan betöltik azokat a pozíciókat, amelyeket számukra a terv garantál; nélkülük az elszórtan élő szerb csoportok sem maradhatnak fenn. Rohan szerint minden a koszovói szerbeken múlik. vissza Kijev EUcsatlakozási kilátásai Népszava 2008. január 10. Ukrajna Moldovával és Fehérorosz országgal egyetemben 2020ig aligha lesz az Európai Unió tagja. A Kijev számára csöppet sem biztató jóslat a londoni székhelyű Európai Reformok Közpon t felmérése alapján készült jelentésben olvasható. Az elemzés készítői azon az állásponton vannak, miszerint megfelelő erőfeszítésekkel Ukrajna jelentősen közeledhet az uniós tagság ugyan későbbi, de reális lehetőségéhez. Annak érdekében, hogy Fehéroroszor szágban is elkezdődjenek a változások, hogy Ukrajna stabilabbá és egységesebbé váljék, s hogy elmozduljanak a holtpontról a Dnyesztermelléket és a Kaukázust érintő konfliktushelyzetek, az EUnak valós tartalommal megtöltött megállapodást kell ajánlania Or oszországnak, vélik az Európai Reformok Központ munkatársai. Ugyanakkor hozzáfűzik: „Az orosz idegenkedés a nyugati beavatkozástól, ami néha már paranoiával párosul, aligha segíti a bizalom létrejöttét.” Ukrajna csatlakozásának legnagyobb kerékkötője az orosz kötődés, áll a jelentésben. Egyszerűen megkerülhetetlenek a történelmi és kulturális gyökerek, ám a legerősebb függőséget kétségtelenül az ország gazdaságának Moszkvára való utaltsága okozza. vissza Szerbia tagjelölt lehet - Brüsszel továbbra is Mladic és Karadzic letartóztatását követeli Magyar Hírlap 2008. január 10. Szerző: Garai Béla Belgrádban egyelőre senki sem merné írásba adni, hogy az EU megköti a hónap végén az előcsatlakozási megállapodást Szerbiával. Jer emic külügyminiszter magyarázkodásra kényszerült Brüsszelben a kormányfő kijelentése miatt.
