Reggeli Sajtófigyelő, 2007. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-12-15
28 Az Albizottság támogatja a KMKF országgyűlési konzultációs intézményként történő e lismerését, és felkéri Dr. Szili Katalin házelnököt, hogy kezdeményezze a magyarországi parlamenti pártoknál az erről szóló országgyűlési határozati javaslat ötpárti előterjesztését. Az Albizottság üdvözli a 2007. november 25i romániai európai parlamenti választások eredményeit, amely a magyarság európai parlamenti képviseletét tovább erősíti. Az Albizottság gratulál, és sikeres munkát kíván a mandátumhoz jutott képviselőknek. Az Albizottság támogatja a vajdasági magyar pártok közös jelöltállítását, valam int együttes programalkotását a 2008. évi szerbiai elnökválasztáson. Az Albizottság támogatja a szlovákiai magyar közösség erőfeszítéseit a Pátria Rádió folyamatos működésének megőrzéséért. Budapest, 2007. december 12. vissza Sólyom László köztársasági elnök részt vett és beszédet mondott a Duna Televízió 15 éves fennállásának alkalmából rendezett ünnepségen a Nemzeti Színházban. www.keh.hu 2007. december 12. Tisztelt Ünneplő Közönség, Höl gyeim és Uraim! Tíz évvel ezelőtt a Duna Tv vendégkönyvében már gratuláltam ahhoz, hogy a Duna Televízió kitartott eredeti küldetése mellett. Értéket és minőséget közvetített a Kárpátmedence, majd később az egész világ magyarsága számára. Amikor a Duna Tv elindult, csak állami, közszolgálati televíziók voltak Magyarországon, és a monopolhelyzetben lévő adók feletti politikai befolyásért ádáz harc dúlt. A médiaháború majdnem megakadályozta a Duna Tv megalapítását. Azután hamarosan megjelentek a kereskedel mi televíziók, és a politikai irányzatok kiépítették a maguk birodalmát. A közszolgálati médiumokkal szembeni követelmények nem változtak, de ebben a környezetben – éppen az ellentét erejénél fogva – még erőteljesebben kirajzolódtak vonásaik. A kötelező pá rtatlanságnál és kiegyensúlyozottságnál talán még fontosabb a tartalmi kontraszt. Itt nem szenzációk töltik ki a híreket, nem szappanoperák, vetélkedők, bűnügyi és akciófilmsorozatok futnak; nem a rövidség és leegyszerűsítés a fő szempont. A közszolgálati ság mindemellett nem reménytelen vállalkozás, és nem vert sereg. Büszkén vállalhatja az ellenkultúra szerepét a bulvárral és a puszta szórakoztatással szemben – ha képes megtalálni korszerű nyelvét. A Duna Televíziót sajátos feladata végül is segíti ebben, hiszen az általános profilú köztelevíziókat sokkal inkább fenyegeti az engedmények csapdája. Ennek a csatornának azonban egyértelmű a küldetése: az összmagyarság szolgálata, az összetartozás erősítése. Azonban e téren is alapvető változások történtek a Du na Tv tizenöt éve alatt. Elmúlt az a korszak, amikor a még egyöntetűnek elképzelt határon túli magyarság intézményeinek feltámasztása folyt, budapesti központtal és támogatással. Az akkor még egyedüli Duna Televíziónak jutott az egységes és központi médium szerepe. Már 12 millió magyar él az Európai Unión belül, és megkezdődött a fizikai határok eltűnése is. Ugyanakkor világossá vált, hogy az egyes közösségek helyzete és önképe is nagyon eltérő, s a magyar társadalmak még az egyes országokon belül is változ atosan tagoltak. Az anyaországhoz való viszony is változik. Ma a magyar nemzetet több országban élő, több központú, regionális kulturális nemzetként kell felfognunk. Ezt elfogadva még fontosabb a Duna Televízió missziója. Közvetítő szerepe három irányban egyaránt fontos. Az első két irány abból adódik, hogy a nemzettudatnak legalább annyira szüksége van a határon túlról az anyaországba irányuló információra, mint az innen kifelé közvetítettre; de a harmadik irány is nélkülözhetetlen, hiszen az egyes, önáll ó karakterű nemzetrészeknek hasonlóképpen szükségük van tájékozódásra egymásról. Ha ehhez hozzávesszük a távolabb, mind az öt földrészen élő magyarok igényét, akkor elmondhatjuk, hogy a Duna Tv abban az értelemben „világadó”, ahogy gyermekkorunkban, éppen fordítva, világvevő rádióról beszéltünk. S a Duna Tv a műholdas adás mellett az Internetes változatban is elérhető. A híreken és a kultúrán kívül a magyarság összetartozását másként is tudja szolgálni a csatorna. Emlékezzünk 2005 augusztusában az Összefo gás Napjára, amikor a Duna Tv egész napos műsorát megváltoztatva adományt gyűjtött a székelyudvarhelyi árvízkárosultaknak. A regionális magyar identitásnak felel meg a Duna Tv szervezete: saját stábja működik (Ausztriát kivéve) minden szomszédos országban , van, ahol több helyen is, sőt, Erdélyben például három stúdiót tart fenn. Ez a közvetlen, élő kapcsolat, az első kézből vett információ pótolhatatlan értéke a csatorna hírműsorainak. A teljes régió magyar
