Reggeli Sajtófigyelő, 2007. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-12-15
29 közéletéről legtöbbször csak innen kaphatunk képe t. A Duna Tv szoros kapcsolatai a helyi magyar televíziókkal, együttműködése az adott ország partner, vagy technikai hátteret nyújtó televízióival, a kisebbséget nem elzárkózásként megélő felfogása egyúttal regionális, és immár nem nosztalgikus középeuróp ai identitást is formál. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a Duna Tv a hírműsorokon kívüli kínálatát is ebben a szellemben, a nemzet egysége és európai identitása jegyében alakítja. Más magyar nyelvű adásokkal összehasonlítva sokkal több itt az európai film, és ezen belül is hangsúlyos a közép- és keleteurópai filmtermés bemutatása. Példamutató szerepe van a Duna Tvnek a magyar dokumentumfilm életben tartásában. A rohanó felületesség elsorvasztja még az igényt is az elmélyülésre – míg a Duna Televízió a dok umentumfilmekkel éppen az igényességet tartja fenn. Karácsony közeledvén végül hadd emlékezzem meg a Duna Televízió szép karácsonyi körkapcsolásáról, amellyel az öt földrész magyarjait köti össze, hogy egyszerre és együtt köszönthessék a karácsonyt és min den magyart. Ezt a köszöntést szeretném ma este megelőlegezni, de most a Duna Televízió számára. vissza Zöld utat kapott a koszovói EUmisszió - Gyurcsány Ferenc: Magyarországnak körültekintően kell eljárnia Népszava 2007. d ecember 1 5 . Az Európai Unió kész arra, hogy a demokratikus intézményrendszer kiépítését támogató civil missziót küldjön Koszovóba – döntött a 27 állam- és kormányfő pénteken befejeződött brüsszeli csúcsértekezletén. Az ENSZközigazgatás alatt álló tartomá ny jövőjéről továbbra is megoszlik a tagországok véleménye. Gyurcsány Ferenc azt mondta: Magyarországnak körültekintően kell eljárnia, többek között a Szerbiában élő, nagy létszámú magyar közösség miatt. Gyurcsány Ferenc a dán, az ír és a spanyol kormán yfő társaságában a brüsszeli „családi fotón”Fotó: MTIEgyelőre csak abban van egyetértés az európai uniós tagállamok között, hogy a jelenlegi állapot nem tartható fenn Koszovóban, és hogy a tartomány státusának rendezése nem szolgálhat példaként más, megold atlan konfliktusok számára – derült ki az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács brüsszeli ülésén. A tanácskozás záróközleménye érzékenyen kerüli a tartomány függetlenné válásának a témáját: az önálló állam születésének gondolatát kezdettől ellenző Ci prussal együtt erős fenntartásait hangoztatta tegnap Románia, és ha enyhébb formában, de Szlovákia is. Lapunk úgy értesült, hogy az uniós tagállamok most igyekeznek minél több időt nyerni az egységes álláspont kidolgozására, és jóval a február elejére terv ezett szerbiai elnökválasztás második fordulója utánra halasztani a koszovói albán vezetéssel egyeztetett döntést a térség jövőjéről. Forrásaink szerint az EU attól teszi majd függővé az önálló Koszovó elismerését, hogy megfelele a többnemzetiségű, demokr atikus jogállammal szemben támasztott nemzetközi elvárásoknak. Politikai egység híján egyelőre csak arról határoztak a Huszonhetek, hogy 1700 fős civil missziót telepítenek a tartományba, fölváltva a jelenlegi ENSZközigazgatást. A küldetés pontos feltétel eiről és megkezdésének időpontjáról a külügyminiszterek döntenek majd. „Magyarországnak nagyon körültekintően kell eljárnia, többek között azért, mert a Vajdaságban nagy létszámú magyar közösség él. Nem szeretnénk, ha erre a határ menti tartományra migrác iós nyomás nehezedne” – válaszolta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök arra a kérdésünkre, hogy nem tarte a magyar – szerb viszony elmérgesedésétől abban az esetben, ha Magyarország elismeri a ma még Szerbiához tartozó tartomány függetlenségét. Záróközleményü kben megerősítették az állam- és kormányfők, hogy készek a nyugatbalkáni országok, köztük Szerbia befogadására, Belgrád azonban csak akkor reménykedhet a viszony szorosabbra fűzésében, ha teljeskörűen együttműködik a hágai törvényszékkel és kiadja a hábor ús bűnökkel gyanúsított Ratko Mladics tábornokot. Magyarország szerette volna, ha az EU – szerb társulási egyezményt – a brüsszeli parafálás után – már a közeljövőben aláírják a tagországok, ám ezt többek, például Hollandia, egyelőre mereven ellenzik. Halma i Katalin (Brüsszel) Megalakult a bölcsek tanácsa Meglehetősen homályos annak a magas rangú szakértői csoportnak a feladatköre, amelynek létrehozásáról pénteken döntött a 27 tagállami vezető. A kilencfős grémium elnöke Felipe González egykori spanyol kormá nyfő, két alelnöke pedig Vaira VikeFreiberga lett exállamfő és Jorma Olilla, a finn Nokia cég elnöke. A testület életre hívásának ötlete Nicolas Sarkozy francia elnöktől származik, aki pénteki brüsszeli sajtótájékoztatóján kifejtette: a „bölcsek tanácsána k” mandátuma kiterjed arra is, hogy „elgondolkodjon” a bővítés jövőjéről, Európa határairól. Ezt más uniós vezetők, köztük José Manuel Barroso bizottsági elnök határozottan cáfolják. Hogy kinek van igaza,
