Reggeli Sajtófigyelő, 2007. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-12-11
23 ► Frunda György stílusából, ülésvezetői gyakorlatából tovább kíváne vinni valamit? – Itt az idő, hogy vitatkozzunk, elemezzünk, döntéseket hozzunk. ► Miért, az eddigi testületi ülésekre nem ez volt a jellemző? – Nem szándékom Frunda úr tevékenységét minősíteni. Említettem már azt, hogy az új körülmények mindig új lépéseket tesznek szükségessé. Valószínűleg tanultam abból, amit láttam az előző egynéhány esztendő SZKTüléseiből. Megpróbálom a k ét alelnökkel és titkárral olyan lehetőségekben részesíteni az SZKTtagokat, amiknek köszönhetően érezzék, jönniük kell az ülésekre, de nem azért, hogy meglegyen a kvórum, hanem azért, hogy ott közösen dolgozzanak. ► Tude majd az elnök asszony kellőképpe n erélyes is lenni, kézben tudja tartani az SZKT ülését? – Úgy gondolom, igen. Efelől biztosíthatom. vissza SZKT: platformok, frakciók – képviselet Új Magyar Szó 2007. december 11. Szerző: Simon Judit Az új elnök, Biró R ozália megválasztása mellett struktúrájában alig alakult újjá a Szövetségi Képviselők Tanácsa. Az RMDSZ „parlamentje” politikai döntéseket hoz, a frakciók pedig elvben a szövetség sokszínűségét hivatottak biztosítani és tükrözni, mivel a platformok képvis előiből kellene összeállniuk. Megújult a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT), részint ideológiák mentén, részint területi szempontok szerint jöttek létre az új frakciók. Az RMDSZ politikai döntéshozó testületében a csoportok csak a platformok egy részét képviselik, holott az aradi kongresszus is hangsúlyozta a platformok jelentőségét. Az ideológiai alapon kialakult platformok bizonyítják az RMDSZ sokszínűségét és szövetség voltát. Az önkormányzati vagy állammodellt követő szövetségben a platformok a pár tok szerepét töltik be. Ennek alapján az SZKT frakcióinak a platformok képviselőiből kellene létrejönniük, azaz azonos ideológiájú, világnézetű képviselőkből. Lapunk pénteki számában EcksteinKovács Péter, a Szabadelvű Kör platformvezetője kifejtette: „A regionális szerveződés azt jelenti, hogy lehet lobbizni a vezetőségnél, hogy több pénzt, alapot kapjon a szűkebb pátriának. Az SZKTnak mint gyűjtő, képviseleti testületnek nem erről kellene szólnia, hanem arról, hogy politikai kérdésekben az erdélyi magy arság kifejtse, ütköztesse véleményét, és a tisztázások nyomán lehetőleg konszenzust alakítson ki. Ezért én csak ideológiai alapon szerveződő frakciókban tudom elgondolni az SZKTt”. A jogász szenátor szerint azok az SZKTképviselők, akik nem tagjai vala melyik platformnak: vagy lecsatlakoznak valamelyikhez, vagy függetlenekként alkotnak frakciót. Eckstein a testület ülése előtt attól tartott, hogy a függetlenek frakciója lesz a legszámottevőbb. Nem ez történt. Megmaradtak a régiók szerinti frakciók, még egy fantázianévvel ellátott csoportosulás is létrejött, viszont egyetlen független képviselő sincs. Az SZKTba a platformok két képviselőt küldhetnek, egy frakció megalakításához tíz tag szükséges, de támogató aláírásokat is kell gyűjteni. Nem minden pla tformnak van frakciója az SZKTban. Ennek oka az is lehet, hogy az adott ideológiai tömörülésnek nincs elegendő képviselője a testületben, nem sikerült begyűjteni a szükséges számú aláírást, de az sem kizárt, hogy nem minden képviselő vállalta nyíltan a vi lágnézetét. A megújult Szövetségi Képviselők Tanácsa kilenc frakcióval működik: KeresztényDemokrata Frakció (elnök: Frunda György), KözépErdély Frakció (elnök: László Attila), Nemzeti Szabadelvű Kör Platform (elnök: Dénes István), Novum Forum Frakció (e lnök: Kelemen Atilla), Partium Frakció (elnök: Lakatos Péter), Szabadelvű Kör
