Reggeli Sajtófigyelő, 2007. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-12-01
25 tartósan eltereli a figyelmet a valós helyzetről, saját önmagunkkal szembeni felelősségünkről. Nekünk, a háború utáni nemz edéknek is suttogva adták tovább a nagyszülők Tompa Mihály versének nevezetes sorait: "Neked két hazát adott végzeted, / Nekünk csak egy volt! az is elveszett! // Repülj, repülj! és délen valahol / A bujdosókkal ha találkozol: / Mondd meg nekik, hogy puszt ulunk, veszünk, / Mint oldott kéve, széthull nemzetünk...!" (A gólyához). Milyen lefegyverző is lehet egyesekre a másfél évszázados honfibú, ha még mindig ez a hangoltság öblösíti egyes mai vezető politikusaink szónoklatait! Pedig mennyivel keresztényibb é s ugyanakkor józanabb volt Dsida Jenő hangneme, aki utolsó nagy verskompozíciójában, a Tükör előttben mintha Makkai szellemét idézte volna meg: "Mondják, apáink bűne, ami történt. / Mindegy. Mienk a végzet és a sors. / Ők még a múltba révednek tükörként, / mi már a sodró víz tükrén, a gyors / jelenben látjuk arcunkat s a törvényt: / Tűrni - a bölcsek ételén a bors, / okulni - szükség, megbocsátni - jóság, / dolgozni - ez a legnagyobb valóság." Mert, ne feledjük, halála előtt Dsida Jenő az Erdélyi Fiatalok szellemét teszi magáévá, azokét a harminc év körüli értelmiségiekét, akiktől távol állt, hogy fatális véletlennek lássák mindazt, ami a múltban, avagy a jelenben a magyarsággal történik. Az "oldott kéve" naivitásával szemben lehet, hogy ugyancsak naivitás szembeszegezni az ő erkölcsi imperatívuszát: "Gőzhengerektől lesz erős az út, / ha megkötözték, nem hull szét a kéve" - de mégis építőbb ez a költői fordulat, a Tompaversre cáfoló replika. Építőbb, mert "megkötözni" valamit, ami valójában egy egész emberi közösség, csupán csak belülről, önkéntesen lehet: szolidaritásból, összefogással. Az EUparlamenti választásokon Erdélyben most éppenséggel ez érvényesült. Haza, a magasban - ezen a címen írta Illyés Gyula a legnehezebb időkben is erőt, kitartást sugárz ó költeményét. Erdély, a magasban - őt parafrazálva : mindazok a múlt, jelen- és jövőbeli értékeink, melyekért nem szégyen elérzékenyülni! "Mi gondom! - áll az én hazám már, / védőbben minden magasságnál" - írta a költő. Talán nem bűn, ha sorait most önm agunkra alkalmazom: "Csak nézelődöm, járok, élek, / fegyvert szereztem, bűvigéket. // Már meg is osztom, ha elmondom, / milyen e biztos, titkos otthon. / (...) // Ha új tatárhad, ha kufárhad / özönli el a tiszta tájat, / ha útaink megcsavarodnak, / mint g iliszta, ha rátapodnak: // te mondd magadban, behunyt szemmel, / csak mondd a szókat, miktől egyszer / futó homokok, népek, házak / Erdélyországgá összeálltak..." Osztrák lapok a „sógorságról” Népszava 2007. december 1. Viszonylag részletesen, hang ulati elemeket is felhasználva számoltak be a pénteki osztrák lapok a budapesti magyar – osztrák kormányülésről, aláhúzva, hogy a szívélyes és baráti légkör ellenére két vitás kérdés továbbra is lezáratlan maradt: az OMV – Molegyesülés és a rábakeresztúri (h eiligenkreuzi) szemétégető ügye. A Die Presse című konzervatív újság „Közös kormányülés kényes témákkal” alcímű tudósításában emlékeztetett arra, hogy a magyarok a k. u. k.s időkre emlékeztetvén sógoroknak nevezik az osztrákokat. „Így hát senkit sem lep ett meg, amikor Gyurcsány Ferenc csütörtökön a két ország kifejezetten bensőséges viszonyáról beszélt” – írta a lap, hozzátéve, hogy a hagyományos jószomszédi kapcsolatokban mindazonáltal adódtak zavaró tényezők az utóbbi hónapokban. A Kurier című függet len újság „hangulatjelentést” is készített a budapesti ülésre utazó osztrák küldöttség szociáldemokrata és néppárti tagjai között uralkodó légkörről. „A szövetségi kormány magyarországi fogadtatása szívélyes volt. Az osztrákok egymás közötti hangneme inkáb b rideg” – vonta le a következtetést. A rábakeresztúri égetőmű témájában idézte Göncz Kinga külügyminisztert, aki azt hangsúlyozta, hogy nem is annyira környezetvédelmi problémáról van szó, hanem arról, hogy a tervezett beruházás fenyegeti a térség turis ztikai fejlesztését. Derűlátóan tette hozzá: „Ahogy mi is megértjük az osztrákok igényét a biztonságra a határ térségében (a schengeni csatlakozást követően), ők is komolyan veszik a mi aggályainkat Heiligenkreuz miatt.” A liberális Der Standard beszámol ójában Gyurcsány Ferenc családhasonlatát idézte, amely szerint mégha vannak is viták, a megegyezés gondoskodik arról, hogy a pár a válság után kibéküljön egymással. A tudósítás szerint mindkét kormányfő partnerségről beszélt ugyan, ám sem az OMV – Molviszál yt, sem a rábakeresztúri hőerőmű ügyét nem sikerült tisztázni. vissza Kéz kezet mos Népszava 2007. december 1. Szerző: Mészáros Tamás
