Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-28
12 Akárhányszor a múltba nézünk, azzal a nacionalizmus feléledésének szolgálunk táptalajul. Magyarországnak és Sz lovákiának nincs más útja, csak az, hogy szorosabbá fűzzék kapcsolatukat - mondta Rudolf Schuster, aki a budapesti Világpolitikai Fórum egyik résztvevője. A szlovák exelnök szerint a két ország viszonyát javíthatja, ha minél több hivatalos találkozó lesz, mert ez az átlagemberek gondolkodását is befolyásolhatja. Rudolf Schuster úgy vélte, nem a politikai kijelentések számítanak, akkor kellene aggódni, ha valaki meg akarná változtatni a kisebbségi törvényt, erre azonban valószínűleg nem kerül sor. A magyarszlovák viszony azt követően romlott meg, hogy a szlovák parlament szeptemberben határozatban erősítette meg a II. világháború után született Benesdekrétumokat, amely többek között a kollektív bűnösség elvét is rögzíti. A határozatot a Magyar Koalíció Pá rtján kívül a szlovák törvényhozás valamennyi frakciója támogatta. A szlovák döntés ellen a magyar köztársasági elnök, a kormányfő és a parlamenti pártok is tiltakoztak, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének magyarországi képviselői a testület elé vi tték az ügyet. Robert Fico szlovák miniszterelnök október elején hivatalos látogatásra hívta meg magyar partnerét. Ezt követően a két miniszterelnök az európai uniós állam- és kormányfők informális csúcstalálkozójának keretében folytatott nem hivatalos meg beszélést. A szlovák kormányfő november 11én úgy nyilatkozott, hogy sem ő, sem a magyar miniszterelnök nem érdekelt a szlovákmagyar feszültség fenntartásában. vissza VERSENY ÉS ÖNFENNTARTÁS − Mennyire piacképes a BBTEn s zerzett tudás? Transindex [27.11.2007] Hajlamosak a továbbtanulásba menekülni a BBTE magyar végzősei, ezzel együtt többségük elégedett az oktatás minőségével. A pályakezdők többek közt a román nyelvtudás hiánya miatt kerülhetnek hátrányos helyzetbe a piacon. Egyre több fiatal késlekedik a munkaerőpiacra való kilépéssel, a folyamatosan újjászerveződő munkaerőpiac körülményeire az oktatási rendszerben való bennmaradással válaszolnak – állapítja meg Csata Zsombor és Dániel Botond szociológus egy Korunktanulmányban. Ez a megállapítás a BBTEn végzettekre is érvényes, nemzetiségi hovatartozástól függetlenül. Az egyetem évek óta úgy próbálja követni a végzősök sorsának alakulását, hogy diplomaosztáskor – vagyis gyakorlatilag egy évvel a licencvizsga utá n – 39 pontos kérdőívet töltet ki a delikvenssel. Eszerint az 19972003 között végzettek 21,1 százaléka (szám szerint 4620 személy) a kérdőív kitöltésének időpontjáig nem vállalt vagy nem talált munkát, a 20032004 között végzettek esetében ez az arán y 22,4 százalék. Ezen a csoporton belül jellemző, hogy a magyarok szignifikánsan nagyobb arányban tanulnak tovább, mint a románok. 20032004ben 1076 végzős nem dolgozott, ebben az almintában a románok 25,7 százaléka, a magyarok 43,7 százaléka folytatta ta nulmányait.
