Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-27
44 feledtetheti az erdélyi magyarokkal , hogy politikai legitimációjuk továbbra is matematikai kérdés, az viszont rajtuk múlik, kihozzáke az adott helyzetből a maximumot. Most sikerült. Ennél is fontosabb körülmény, hogy az erdélyi magyarok másfél évtized után végre érdemben is dönthettek a saját ügyeikről, hiszen valódi választás elé állították őket. Az RMDSZ nem az a párt, ahol a tisztújítást különösképp komolyan veszik: Markó Bélára hovatovább egy emberöltő óta örökös elnökként tekint román és magyar, nem beszélve a személye körül csoporto suló szenátorokról és képviselőkről. Ezt a nagy összhangot bontotta most meg Tőkés László, és szerzett brüsszeli helyet egyesek meglepetésére, de nem igazán váratlanul. A magyarok nagyjából egyharmada őt választotta, és ez a tény különösen sokat ér a polit ikai mérlegen, hiszen számottevő anyagi források híján, kizárólag önnön erkölcsi tekintélyére támaszkodhatott. Mostantól az RMDSZ nem mondhatja azt, hogy a romániai magyarság elsöprő többségét képviseli Bukarestben és Brüsszelben, nyilvánvaló, hogy létezik magyar alternatíva. Nekünk, magyaroknak különösen fontos, hogy a szélsőséges román pártok kivétel nélkül könnyűnek találtattak. Kis szerencsével egyikükmásikuk örökre el is tűnik a politikai süllyesztőben. Vadim Tudor és Funar nagy álma, a középkori gyűl öletben tobzódó nemzetállam egyre távolabb kúszik, s bár gond, baj bőven van keleti szomszédságunkban, aligha hiányoznak majd Brüsszelből az orvostudomány fejlődésében bizakodó dák führerek. A választás tehát lezajlott, a valódi kérdés mostantól az, hogy képese az együttműködésre Frunda, Sógor és Tőkés az európai fővárosban. A válasz sajnos korántsem egyértelmű. Az elmérgesedett helyzetet a Szabad Demokraták Szövetsége sem oldotta: máris bejelentette, hogy Brüsszelben együttműködik az RMDSZ képviselőivel , Tőkést viszont meg sem említette. A jelek szerint szüksége van néhány napra a teljes felocsúdáshoz. Mi azonban örüljünk a jó hírnek, annak, hogy az erdélyi magyarság elment választani, és ennek meg is lett az eredménye. viss za A szlovák xenofóbia eredete Magyar Hírlap 2007. november 27. Szerző: Tamáska Péter Magyarországot az 1989 – 1990es rendszerváltás óta nemzetközi téren sok fiaskó érte. Különösen tetten érhető ez a magyar – szlovák viszonyban, ahogy Pozsonyban a b enesi, magyarokat megbélyegző dekrétumokat kezelik. Pedig, mint az Európai Tanács irányelvei megfogalmazzák, a faji származáson alapuló hátrányos megkülönböztetés gátja az uniós célok elérésének. Csáky Pál volt miniszterelnökhelyettesről olyan kitételt is megengedhetnek maguknak Slotáék, hogy alakja a Horthyfasizmust idézi. S mivel a magyar olvasó alig tud valamit a szlovákok első államáról, eszébe sem jut, hogy egy faji alapon álló államstruktúra kiépítésében nem mi, hanem ők voltak a németek hű tanítván yai. Egy isten, egy nemzet, egy szervezet, egy párt A szlovák állam függetlenségét 1939. március 14én kiáltották ki, "védelmezője" a Führer lett. A félkatonai Hlinkagárda emberei Pozsony utcáin a futballszurkolók lelkesedésével skandálták: "Csehek gy alog Prágába, zsidók Palesztinába, magyarok Ázsiába!" Az 1938ban meghalt Andrej Hlinka páter néppártjának, a HSLSnek a kezébe került minden hatalom. (A Karmasin vezette németek szinte területenkívüliséget élveztek.) Az állam feje Jozef Tiso páter lett, a ki a bécsi Pázmáneumban tanult teológiát, volt tábori káplán a háborúban, tanított Nyitrán teológiát, 1925től 1938ig képviselőként ügyködött Prágában, s két évig sportminiszter is volt. 1938ban az autonóm Szlovákia miniszterelnökének választották. Pol itikai hitvallásának kialakulásában nagy szerepet játszottak Karl Lueger antiszemita és magyarellenes nézetei. Hitler később azt állította róla, hogy "minden idők legnagyszerűbb polgármestere volt". (Lueger nevét ma tér, szobor s a Ring egy szakasza őrzi.) A Tiso vezette Hlinkagárda ősképeit a diadalmas polgármester "fiúszövetségei" nyújtották. A legénykék a századelőn zenével, zászlókkal vonultak fel Bécs utcáin, s egyenruhával is próbálkoztak már. "A Párt a nemzet és a nemzet a Párt. A nemzet a Párton keresztül szólal meg, s a Párt gondolkodik a nemzet helyett." Nagyszombati 1939. augusztusi beszédében Tiso kijelentette, hogy kormánya legbölcsebb döntése "Szlovákiára nézve az egy isten, egy nemzet, egy szervezet, egy párt alapelvének" elfogadása volt. A szlovák "keresztény" nemzeti szocializmus nevében üldözni kezdték a zsidókat és a kisebbségeket, s Hitler csatlósaként 1939. szeptember 1jétől részt vettek Lengyelország lerohanásában. "Történelmi jogon" azzal a huszonöt községgel gyarapodtak, amelyet Ma gyarországtól csatoltak el 1920ban a lengyelek javára. A Szovjetunió 1941.
