Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-27
45 júniusi megtámadásában Szlovákia azonnal részt vállalt: katonái egészen a Kaukázusig eljutottak, s 1943ban megjelentek a szövetségesekkel szemben az olasz fronton. Akinek már tú l későn jött a kegyelem A szlovák államiság létrejötte s a németekkel való kollaboráció a közvéleményben kedvező visszhangra talált. Évente mintegy negyvenezren vállaltak munkát a birodalomban. A legalább húszezer elűzött cseh hivatalnok és értelmiségi h elyére pályázóknak gyors felemelkedésre nyílt tér az államigazgatásban, iskolaügyben és a hadseregben. A háborús konjunktúra – így a Hermann Göring Werke beruházásai – lehetővé tették, hogy Berlin kirakatállamként mutathassa be a világnak szláv védencét: Németországban alacsonyabb volt az életszínvonal, mint Tiso államában, s 1944ben az első magyar hadsereg visszavonuló katonái megdöbbenve látták a szlovák kisvárosoknak a magyarországihoz képest fényűzőnek tűnő jólétét. 1941. szeptember 9én adták ki a nürnbergi törvények alapján szerkesztett Zsidó kódexet. 1942 márciusa és októbere között hatvanezer zsidót szállítottak el a német lágerekbe: Auschwitz első áldozatai is közülük kerültek ki. Amikor a nemzeti bíróság Sano Mach belügyminisztert később fel elősségre vonta tetteiért, azzal védekezett, hogy magyarnak vagy magyarbarátnak gondolta őket: szavait a háború utáni magyarüldözés légkörében taps fogadta. (Mach még meglátta Isten szabad egét, a deportálás ellen szavazó Esterházy Jánost viszont halálra í télték a népbírák: a kegyelem után, 1957ben a mirovi várbörtönben érte a halál.) Újra és újra szövetségben a kommunistákkal A szlovák nemzeti felkelés – árulásokkal és mészárlásokkal tarkítva mindkét oldalról, hiszen a felkelők nemcsak a németek ellen harcoltak, hanem polgárháború volt ez a javából a jobb- és a baloldal között – megfordította a szlovákságról alkotott negatív képet. Benes elnök Londonban szőtt központosító tervei ellenére kénytelen volt elismerni a Szlovák Nemzeti Tanács jogköreit, de a szlovákok helyzete az újonnan szervezett államban csak a másodhegedűsé lehetett, korlátozott autonómiával. S az édes bosszú sem késlekedett. A kommunisták ugyanis szakadást akartak előidézni a polgári oldalt tömörítő szlovák Demokrata Pártban, amely kiá llt azért, hogy Tiso esetében a pert korrektül folytassák le, s ne végezhessék ki. Hála Benes elnöknek, aki ebben az esetben is szövetségre lépett a kommunistákkal, a per a javukra eldőlő politikai küzdelem arénájává változott át: 1947. április 18án Szl ovákia első elnökét kivégezték. Mint mondják, ezen a napon Pozsonyban sok helyütt kitűzték a fekete zászlót. Benes még egy cseh ezredest is kiküldött, hogy végignézze a "hatalombitorló" pap halálát, jelentsen neki róla. A szlovákoknak nem hitt: állító lag a hóhér is könnyezett. vissza Erdélyi változás Magyar Nemzet 2007. november 27. 00:01 Szerző: Pataky István Elemzők, felmérők, megmondóemberek hada maradt tátott szájjal a vasárnapi romániai urnazárás után, amikor az exi t poll eredmények alapján kiderült: Tőkés László és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) egyaránt jelen lesz az Európai Parlament padsoraiban. Pedig „csak” annyi történt, hogy a belpolitikai civakodásba beleunt, az uniós kérdések iránt teljesen érdektelen román szavazókkal szemben a motivált, végre nemcsak voksolásra, hanem igazi választásra készülő erdélyi magyar közösség fontosnak érezte a politikai véleménynyilvánítást. Megbukott Markó Béla RMDSZelnök sokat ismételt matematikai érve, miszeri nt a hatszázalékos romániai magyarság képtelen olyan eredményt elérni, amellyel a szövetség listája és a független jelölt is mandátumhoz jutna, s csődöt mondott a megosztottság vádjának
