Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-22
52 kiábrándultakat akarja els ősorban meggyőzni arról, hogy a tulipánra pecsételjenek, Tőkés – Orbán Viktor kíséretében – szimpatizánsainak többségét kitevő székelyek körében vesz részt lelkes hangulatú nagygyűléseken. A székelyek és a csángómagyarok önazonosságának megőrzéséért száll t síkra Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A politikus az RMDSZlistát vezető Frunda Györggyel és Sógor Csabával Gyergyószentmiklóst kereste fel. Itt kijelentette: „sokan küzdenek ma a székelység lelkéért”. Frunda György szerint a szövetség EPképviselőinek tenn iük kell azért, hogy az Európai Unió két éve készülő emberjogi alapegyezményébe ne csak a diszkrimináció tiltása, hanem konkrét kisebbségvédelmi szabályozások is bekerüljenek. Frunda felhívta a figyelmet az erdélyi magyarság egységének fontosságára. Így t ett Sógor Csaba is, megállapítva: ez a közösség összefogásra van ítélve, hiszen 2012 táján a magyarság számaránya Romániában öt százaléknál alacsonyabb lesz. A kampánykaraván a Csángóföldet is útjába ejtette. Itt Markó kifejtette: a csángómagyarok számára is döntő fontosságú, hogy az RMDSZ képviselői ott legyenek az Európai Parlamentben, hiszen csak így folytatható az az érdekvédelmi politika, amely az önazonosság, a hagyományok és az anyanyelv megőrzését, a csángómagyar települések megmaradását, fejlesztés ét szolgálja. Tőkés kampánystábja délután Marosvásárhelyen lakossági fórumon vett részt. A körülbelül ötszázhétszáz fős közönség előtt Orbán aratta a legnagyobb sikert, de Tőkést is többször állva megtapsolta a hallgatóság. A Fidesz elnöke szerint a romá niai magyarok az autonómia felé teszik meg az első lépést, ha minél nagyobb arányban elmennek szavazni vasárnap. Arra kérte a jelenlevőket, hogy ne politikust, hanem „igazi szellemilelki vezetőt” küldjenek Brüsszelbe. Tőkés László élesen bírálta „a román hatalommal cinkos”, „komprádor” RMDSZ csúcsvezetőségét, amelyet felelőssé tett „az autonómia kudarcáért”. Ugyanakkor hangsúlyozta: a szervezet tagsága több tízezer becsületes magyarból áll. Trianonra utalva hangsúlyozta: a határmódosításra alternatívát j elent a korlátozott nemzeti önrendelkezés, a háromszintű autonómia. Szerinte ez reális lehetőség Európában, és nem álom, majd bírálta Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnököt, mivel – mint fogalmazott – Orbánnal szemben ő nem támogatja a romániai magyarság autonómiatörekvéseit. A két Árpádsávos lobogóval díszített teremben adott pillanatban a Gyurcsány takarodj! szólamra zendített rá az egyik résztvevő, de Tőkés közbeszólt, hogy a rendezvény ne csapjon át a magyar miniszterelnök ellenes tüntetésbe, mert – mint fogalmazott – „szeretjük felebarátainkat”. vissza Ki kit győzhet le vasárnap? Szabadság 2007. november 22. Szerző: Tibori Szabó Zoltán Akár igaza is lehetett volna annak, aki most, 2007 novemberében, a romániai európ ai parlamenti választások előtti napokban azt állítja, hogy Tőkés László „az egész Kárpátmedencei magyarság egységének a megtestesítője”, leghitelesebb képviselője, ezért kell tehát őt az erdélyi magyaroknak Brüsszelbe delegálniuk. Igaza lehetne abban az esetben, ha a később püspökké lett 1989es forradalmár megmaradt volna annak, ami lehetett volna: az erdélyi magyarság élő lelkiismerete, a kisebbségi jogokért folytatott harcának megértő, megbocsátó, igazságot tevő, független legfőbb vezetője, aki főpász torhoz illő módon egyformán felebarátjának tekinti, és ennek megfelelően elfogadja és szereti közösségének valamennyi tagját – politikai, gazdasági, társadalmi vagy világnézeti opcióiktól eltekintve. Tőkés Lászlónak 1989 decemberében lehetősége nyílt arra , hogy a hidrogénbombával társított orosz Szaharov vagy pedig a bérharc munkáshőseként érkező lengyel Walesa után, a keleteurópai kommunista világba a kezében a bibliával berobbanva, olyan erkölcsi instanciává váljon, aki ritkán szólal meg ugyan, de akkor aztán minden egyes szava eleven húsba vág, és a megcáfolhatatlan igazság hordozója. A dolgok azonban nem így alakultak, s az idők folyamán a püspök látványosan elkötelezte magát a politikai jobboldalon, erkölcsi tőkéjét felaprózta, ellenségnek kikiáltva mindazokat, akik más politikai opciót részesítettek előnyben, akiket világnézetük más irányba orientált. Emellett Tőkés László bebizonyította azt is, hogy nem tűri az ellentmondást, s a más véleményre helyezkedők háttérbe szorítására, elhallgattatására is képes. Ékes példája ennek
