Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-22
33 skálán mozgunk, az általános iskolákat és a középiskolákat egységes egészként, összefüggő rendszerként ér telmezzük. Ezen belül tehát az egyes iskolatípusok elemei is mindmind helyet kapnak majd a projektben. Mi indokolja mégis, hogy a gimnáziumokkal kezdik a reformot? – A kétszintű érettségi már szó szerint itt van a kapuban, ebben az évben már élesben megy, tehát ez lesz a próbaév, és a diákoknak meg kell felelniük. Sajnos a tetőtől építkezünk lefelé, amit sokan joggal megkérdőjeleznek, mi magunk is. De a legsürgősebb feladat a középiskolai tananyag megreformálása. – Szemináriumot indítunk, amelynek a célja a már említett kétszintű érettségi vizsgák írásbeli részének a megismertetése. Hogy a diákok ne a negyedik évfolyamban találkozzanak a feladatlapokkal, hanem már az elsőtől kezdve így készítsék fel őket a tanárok, ahhoz viszont először a tanárokat kell felkészíteni. Fecsó Szilárd kollégám Eperjesen szervezett ilyen irányú továbbképzést októberben. Júniusban készítettük fel a lektorokat, akik a továbbképzéseket fogják vezetni. Mindenegyes körzetben v an egy felkészített tanár, akihez fordulni lehet. Az érdeklődők a módszertani központban jelentkeznek. Körzetenként kialakul egyegy csoport, és a lektor majd kimegy a csoporthoz, és nem fordítva, tehát nem a tanároknak kell majd nagy távolságról a tanfoly am helyére utazniuk. Igyekszünk a tanárokat, úgymond kiszolgálni, hogy tájékozottak felkészültek legyenek. Minden tantárgyból indul továbbképzés. Sok függ attól, milyen minősítést kap majd ez a kezdeményezés. Ha ez bekerül az ún. pedagógiai életpályamodell programba, és beszámítódik a pedagógusok kreditpontjaiba, akkor várhatóan nagy lesz az érdeklődés. De érdekes, hogy ez egyelőre nem működik, mégis tanárok tucatjai, komplett tanári karok jelentkeznek továbbképzésre. Mi az új projekt lényege, miben nyilvá nul meg ez a szemléletváltás az oktatói gyakorlat szemszögéből nézve? – Abban, miként tekintünk a tananyagra. Tehát nem a tananyagon lesz a hangsúly, hanem az oktatási módszeren. Az a cél, hogy a tananyag több legyen, mint puszta adathalmaz. A kerettanter veket úgy fogalmazzuk meg, hogy az iskolák pedagógusai azokból olyan helyi tanterveket tudjanak készíteni, amelyek nekik a legmegfelelőbbek lesznek. Az általunk készített kerettantervek kicsit sem hasonlítanak az eddig megszokott, órapontossággal megszerke sztett tantervekhez. Ez korántsem jelenti azt, hogy bármit lehet tanítani, hanem azt, hogy az adott tananyag formálható, szükség szerint alakítható. Ez egyáltalán nem lesz könnyű feladat, hiszen minden pedagógusnak mérlegelnie kell, hogy milyen módszert vá laszt, mit, milyen mértékben és tempóban vesz át az osztályban. Mert lassan odajutottunk, hogy már az egyetemi tananyagot kérjük számon a tanulóktól. Megáll az ész, amikor már az óvodákat is úgy reklámozzák, hogy ott angol és német „nyelvoktatás” is folyik . Tehát az óvodák iskolára játszanak, az általános iskola alsó tagozata a felső tagozatot próbálja behozni, a felső tagozat a középiskolák tananyagát, középiskolák az egyetemét. Előbbutóbb oda lyukadunk ki, hogy a gyerekeknek óriási mennyiségű lexikális i smerete halmozódik fel, de nem mennek vele semmire. Változás várható a tananyagban is? Gondolok itt a tárgykörök frissítésére, korszerűsítésére, esetleg a hangsúlyok áthelyeződésére. – Vegyük például az irodalmat. Az írónak, költőnek nem az életrajzára, hanem a műveire összpontosítunk. A diáknak be kell tudnia sorolni az adott írót, költőt a megfelelő korba, irodalmi stílusba, értelmezni kell tudnia a műveit. És itt kerül előtérbe a szövegértés fontossága. Lényeges, hogy legyen a diáknak olvasmányélménye, inkább kevesebb anyagot veszünk át, mondjuk egykét tipikus novellát, regényt, de azt alaposan. A nyelvtanban pedig a kommunikáción a hangsúly. A gimnázium első és második évfolyama számára készülő tankönyv részben már fenn van az infovek weboldalon, a ta nkönyvet teljes terjedelmében csak azok a kollégák kapják meg, akik részt vesznek a kísérleti oktatásban, ezek: a Párkányi Gimnázium, a komáromi Selye János Gimnázium és a Lévai Egyházi Gimnázium. Ezek a munkatársak a tankönyvet véleményezik, esetleg kiegé szítik, majd visszakerül a tankönyvírókhoz, csak ezt követően nyeri el végleges formáját a tankönyv, illetve a munkafüzet. Előadásában hangsúlyozta, nem kozmetikázni akarják a meglévő tanterveket, hanem teljesen új alapokra kívánják helyezni az oktatást. Ezzel összefüggésben említette a tantárgytömbösítés fogalmát. Mit kell ez alatt érteni? – Ezzel már több országban is próbálkoztak. Éppen ezért első lépésként felmértük, mire jutottak az oktatási reformokkal máshol. Ezek után került kidolgozásra a mi ter vezetünk, amelyben 7 tantárgytömbbe soroltuk: nyelv és kommunikáció, társadalom, az ember és a természet, egészség és mozgás, matematikai gondolkodás és az
