Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-21
37 Magyari Tivadar, a BBTE rektorhelyettese a Krónikának nyilatkozva korábban nevetségesnek minősítette a BKB által megfogalmazott vádakat. Mint hangsúlyozta, a magyar diákoknak szánt állami támogatások felhasználásáról pontos kimutatásokat vezet nek, amelyeket kizárólag az oktatási minisztérium által elrendelt időszakos ellenőrzésekkor kötelesek bemutatni. Magyari szerint sehol a világon, egyetlen egyetemen sem hozzák nyilvánosságra az adott intézmények költségvetési sarokszámait, ha ezeket „egy u tcáról betoppanó személy esetleg látni szeretné”. vissza Népszavazás a választásról Erdély.ma [ 2007. november 21., 05:26 ] Forrás: Krónika „Egyetérte Ön azzal, hogy a legközelebb megrendezésre kerülő választásokon a p arlamenti képviselőket és szenátorokat egyéni választókerületekben, kétfordulós többségi formulában válasszák meg?” – erre a kérdésre kell válaszolniuk november 25én, vasárnap azoknak, akik az urnákhoz kívánnak járulni a Traian Basescu államfő által kiírt népszavazáson. Az elnök arra hivatkozva jelentette be október végén, hogy népszavazást kezdeményez a választási rendszer megváltoztatására, hogy a kormány és a parlament szintjén nem tapasztalható politikai szándék az egyéni választókerületes rendszer b evezetésére. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) júniusban nyújtotta be a parlamentben a választási rendszer reformjáról szóló törvénytervezetet, amelyet a nagyobbik kormánypárt a Pro Democratia Egyesülettel közösen dolgozott ki. Az illetékes parlamenti szakb izottságokban hónapokig tartó viták után a tervezet végül a szenátus elé került, ámde a kezdeményezés sikerének bizonytalansága, illetve az államfő referendum kiírásával kapcsolatos „fenyegetőzése” miatt a kormány úgy döntött, hogy felelősséget vállal a pa rlament előtt a törvénytervezetért. Erre október végén sor került, jelenleg az államfő aláírása hiányzik az elfogadott tervezetről, hogy törvényerőre emelkedjen. Traian Basescu azonban máig sem hirdette ki a kormány által kidolgozott törvényt, ehelyett saj át javaslatát bocsátotta népszavazásra. Jelenleg tehát két elképzelés – a kormányé és az államfőé – „verseng” egymással, mindkettő a választási rendszer megreformálását tűzi ki célul. Mindkét rendszernek vannak egyértelmű előnyei és hátrányai is. A jelen leg érvényes, az arányos képviselet elvére épülő választási rendszerrel szemben az egyéni választókerületek támogatóinak az a legfőbb ellenérve, hogy a képviselők és szenátorok megválasztása pártlistákon történik, a jelöltek szerepeltetéséről a párt közpon ti vezetése dönt. A pártvezetőknek könnyebb megtartani parlamenti mandátumukat, mivel szabadon megválaszthatják, melyik választókerületben indulnak a választásokon, tehát ez a rendszer bátorítja a jelöltek vándorlását egyik megyéből a másikba. A Basescurendszer A Traian Basescu által javasolt választási rendszer a polgármesterek megválasztási módszeréhez hasonló. Ha egy jelölt az egyéni választókerületben megszerzi a szavazatok abszolút többségét – 50 százalék plusz egy szavazat – , akkor parlamenti mand átumhoz jut. Ha ez nem sikerül, második fordulót rendeznek, amelyben a két első helyen végzett jelölt vesz részt, a mandátumot pedig az kapja, aki több szavazatot szerez. Támogatói szerint a módszer fő előnye az, hogy a parlament összetételét a választópol gárok döntik el, míg a jelenlegi listás rendszerben a jelöltlistákat a pártok állítják össze. Másik előnye az, hogy közelebb viszi a választottakat a választóhoz az elszámoltathatóság szempontjából. Magyarán: a választók jobban nyomon követhetik képvisel őjük munkáját, és mandátuma végén számonkérhetik eredményeit vagy kudarcait. Egy másik előnye ennek a rendszernek az, hogy egyszerűbb és átláthatóbb kormányképletet eredményez, hiszen a parlamentbe kis számú – két vagy három – párt kerülne be. Legnagyobb h átránya a rendszernek, hogy megfosztaná a képviselettől azokat, akik nem a befutó jelöltre szavaztak, hiszen a nem nyertes jelöltre leadott voksokat nem osztják újra, így kárba vesznek. Az államfő javaslata ugyanakkor megfosztja a parlamentbe jutás esélyét ől a kisebb, vagy újonnan létrehozott pártokat.
