Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-21
38 A kormány javaslata A kormány választásireformtervezete szintén bevezeti az egyéni választókerületeket. Ebben a rendszerben az egyfordulós szavazás után a mandátumok elosztása két szakaszban történik. Előb b az összes mandátum felét automatikusan leosztják azoknak a jelölteknek, akik egyéni választókerületeikben a legtöbb szavazatot szerzik. A mandátumok másik részét a következőképpen osztják le: előbb megállapítják, hány mandátum jár a pártoknak, arányosan a megszerzett szavazatok számával, ebből levonják a már elnyert mandátumok számát, a maradékot pedig annak a pártnak a jelöltjei kapják, amelyek a legtöbb szavazatot szerezték, de nem az első helyen végeztek. Ennek a rendszernek a legfőbb hiányossága, hog y a maradék mandátumok leosztása átláthatatlanul történik, hiszen a pártlistákról nem szavaz a választópolgár. Bírálói szerint ez a rendszer alkotmányellenes, mivel a visszaosztás nyomán olyan jelölt is bejuthat a parlamentbe, aki egy szavazásra nem bocsát ott pártlistán szerepel. Olyan helyzet is előfordulhat, hogy az egyéni választókerületben egymással versengő két első jelölt egyaránt mandátumhoz jut, hiszen a vesztes jelölt a pártlistás visszaosztás révén parlamenti helyet szerezhet. Előnye a kormány ál tal javasolt rendszernek, hogy nem fosztja meg a parlamenti képviselet esélyétől a kisebb pártokat, és szélesebb körben biztosítja a reprezentativitást a különböző politikai áramlatoknak. A példák: Irán, ÉszakKorea, Fehéroroszország A Traian Basescu ált al javasolt tiszta egyéni választókerületes választási rendszert jelenleg a világ 19 országában alkalmazzák a parlamenti választásokon. Többek között Franciaországban is ezzel a módszerrel választják meg a parlament alsóháza, a Nemzetgyűlés tagjait. A kü lönbség az, hogy míg a Basescuféle javaslat szerint amennyiben egy választókerületben egyik jelölt sem ér el abszolút többséget, a második fordulóba az első két helyezett jut, addig Franciaországban mindenki részt vehet a második körben, aki megszerezte a voksok 12,5 százalékát. A kétfordulós, egyéni választókerületes rendszert többek között még Bahreinban, Fehéroroszországban, a Középafrikai Köztársaságban, ÉszakKoreában, Kubában, Iránban, Egyiptomban, Gabonban, Haitin, Kirgizisztánban, Mongóliában, Mal iban, Türkmenisztánban és Vietnamban alkalmazzák. Mikor érvényes a referendum? Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője szerint a hétvégén esedékes referendum akkor tekinthető érvényesnek, ha a névjegyzékbe vett állampolgárok összesség ének a fele plusz egy igennel szavazott. „Viszont Romániában a törvény és az alkotmány betűjét az Alkotmánybíróság és mások sokszor meglepően értelmezik, ezért nem lehet felelősségteljesen kijelenteni, hogy ez valóban így is történik majd” – fogalmazott Má rton. A referendumtörvény egyik módosítása kimondja, hogy az általános szabálytól eltérő esetekben, mint például az államelnök leváltása ügyében rendezett népszavazás esetében, nem volt szükség minősített többségre, most viszont igen, mondta a frakcióvezet ő. Bármilyen egyéni választókerületes rendszer egyik legfontosabb eleme a választókerületek határainak meghúzása. Ezt a kérdést nem érinti sem az államfői javaslat, sem a kormány tervezete, a választókerületek behatárolására később kerülne sor. Márton Árp ád szerint ha az RMDSZ akkor is kormányon lesz, van esély, hogy a beosztás ne legyen hátrányos a magyarság számára. Frunda: megszűnhet a magyar képviselet Az RMDSZ számára egyedül a kormány által jóváhagyott választási törvénytervezet elfogadható, amely et az államfő egyelőre nem hirdetett ki – nyilatkozta a Krónikának Frunda György szenátor. A honatya úgy vélekedik, ez a tervezet lehetővé teszi, hogy a magyarság továbbra is jelen legyen a parlamentben, még ha a képviselők és szenátorok száma csökken is. Ezzel ellentétben a Traian Basescu államfő által ajánlott többségi választási rendszer gyakorlatilag megszünteti annak a lehetőségét, hogy a magyarság képviseltesse magát a román törvényhozásban.
