Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-21
33 Struktúraújítás a Sapientián Új Magyar Szó 20 07. november 21. Szerző: Horváth István Megújult a szervezeti és intézményi struktúra Csíkszeredában a Sapientia – EMTE Műszaki és Társadalomtudományok Karán. A változás szorosan összefügg az egyetem akkreditációs felkészülésével, jelentette be tegnap az intézmény újonnan kinevezett dékánja, Biró A. Zoltán. A műszaki és társadalomtudományi tanszék idéntől két önálló szakmai struktúraként működik tovább, viszont a kar megmarad adminisztratív egységként. A Társadalomtudományi Intézetet dékánként és megbíz ott intézményvezetőként Biró A. Zoltán vezeti, míg a Műszaki Tudományok Intézetét Szép Sándor rektorhelyettes. A társadalomtudományi képzés vezetését korábban, szaképítő professzorként, Rostás Zoltán látta el. Az anyaországi támogatás feltétele egyebek m ellett, hogy érdemi haladás történjen az akkreditáció ügyében. A struktúra megújítására ezért volt szükség, mert alapvető akkreditációs feltétel, hogy egy egyetem rendelkezzék megfelelő számú, a térségben élő oktatóval és vezetővel. „Talán első hallásra bü rokratikusnak tűnik, viszont a szakmai fejlődés szempontjából fontos a két szakcsoport intézményes önállósodása” – fogalmazott Biró. Az intézményvezető úgy értékelte, hogy az egyetemnek sikerült teljesítenie a kitűzött fejlesztési feladatokat, a szocioló gia – vidékfejlesztés és a kommunikáció szakon végzett hallgatók 85 százaléka jelenleg is a térségben dolgozik. A Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Központ pedig több térségi, önkormányzati megrendelésnek is eleget tesz. Biró meggyőződése, hogy a térség fe jlesztése olyan közéleti feladat, amelynek kivitelezésében az egyetemre igen nagy szerep hárul. vissza Kampányfinis Új Magyar Szó 2007. november 21. Szerző: Simon Judit AZ RMDSZszel más a helyzet, neki versenyeznie kell n emcsak a román pártokkal, de a magyar független jelölttel is. És ez fordítva is igaz. Ha magas a romániai magyarság részvételi száma, akkor van esély arra, hogy képviselve legyen az európai törvényhozásb an, ha nem, akkor nem, és kezdő dhet az egymásra mutog atás. Elkezdődött a visszaszámlálás. Még két nap, aztán kampánycsend, majd európai parlamenti választások, népszavazással fűszerezve. Az elemzők fogadásokat kötnek: kevesen mennek el európai parlamenti választásokra, de még kevesebben a referendumra. A la kosság ugyanis tájékozatlan. A választópolgárok azt tudják – tisztelet a kivételeknek – , hogy szavazni kell arról, ki menjen el Brüsszelbe, illetve ismét népszavazni, hogy Băsescunak vagy Tăriceanunak vane igaza. Márpedig az embereket nem érdekli különö sebben sem egyik, sem másik kérdés. Legalábbis ez derül ki a felmérésekből. Meg az, hogy Romániában sem mennek el többen EPképviselőt választani, mint a többi európai, illetve volt szocialista országban. Holott fontos lenne választottként ott lenni, aho l az EU döntéseit befolyásolni lehet. Merthogy minden választási ígéret szépen hangzik, de valóra váltani csak akkor lehet, ha az EU és Bukarest is rábólint. S bármilyen furcsának is tűnik, ez a rábólintás Brüsszelen keresztül jöhet. Nyilvánvaló, a nagy román formációk sok embert küldhetnek majd az EPbe, akkor is, ha alacsony lesz az urnákhoz járulók száma. AZ RMDSZszel más a helyzet, neki versenyeznie kell nemcsak a román pártokkal, de a magyar független jelölttel is. És ez fordítva is igaz. Ha magas a romániai magyarság részvételi száma, akkor van esély arra, hogy képviselve legyen az európai törvényhozásban, ha nem, akkor nem, és kezdődhet az egymásra mutogatás. Kinek áll jobban Strasbourg, illetve Brüsszel felé a szekere, azt ebben a pillanatban ne héz megjósolni. A közvéleménykutatások szerint az RMDSZnek. A Szövetség az utóbbi időben magához tért a mélyzuhanásból, és
