Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-05
6 független jelöltként induló Tőkés László pedig egy másik helyszínen azzal vádolta az RMDSZt, hogy eltávolodott eredeti célkitűzéseitől. Markó Béla az RMDSZ választási listájának élén álló Frunda György és Sógor Csaba szenátor kampányát segítette Szilágy megyében. Kifejtette: az erdélyi magyarságnak nem a rombolást, hanem a tizenhét éve elkezdett folyamatos építkezést kell választania. Aki nem az RMDSZre adja voksát - hangoztatta , az nem a további közösségi építkezést, hanem akarvaak aratlanul a rombolást segíti. Leszögezte, hogy összefogásra, egységre van szükség. Frunda György a fejlődés példájaként említette Szilágysomlyót, ahol ügyvédbojtárként kezdte egykor pályafutását. A városban felújították a magyar tannyelvű iskolát, ez évtől beindult az anyanyelvű oktatás, felújították az utat, megoldódott a gáz- és ví zellátás. "Azt hiszem, nem is kell magyaráznom, mit jelent, ha az erdélyi magyarságnak van képviselete helyi, megyei, parlamenti és kormányzati szinten" - mondta. Az ugyancsak európai parlamenti mandátumért harcba induló Winkler Gyula távközlési és in formatikai miniszter kampánykörútján úgy fogalmazott: "Ki kell egészítenünk képviseletünket az európai parlamenti jelenléttel. Ott kell lennünk, ahol a döntések születnek. Ott kell lennünk, hogy Brüsszel ne legyen távol az erdélyi magyarságtól". Frund a szerint az RMDSZnek a többi európai nemzeti kisebbséggel összefogva hozzá kell járulnia egy közös európai kisebbségvédelmi jogi keret kidolgozásához, amely egyaránt tartalmazza az egyéni és kollektív jogokat. Tőkés László is több erdélyi - Szatmár és Maros megyei - helyszínt keresett fel az utóbbi napokban. Beszédeiben kifejtette: az európai uniós képviselet a romániai magyarság számára nem öncél, hanem eszköz, és csak akkor ér valamit, ha a közösség érdekeit fogalmazza meg. Ilyen értelemben bírálta az RMDSZ eddigi politikáját. Úgy vélte: e szövetség sok esetben nem vállalta fel az erdélyi magyarok nemzetpolitikai célkitűzéseit. Az autonómiát említette Tőkés egyik példaként. Úgy fogalmazott, hogy nincs szükség "esernyőautonómiára", vagyis arra , hogy a választások előtt kinyitjuk, majd választások után becsukjuk és sarokba tesszük ezt az esernyőt. A püspök politikai asszimilációval vádolta az RMDSZt, amelynek vezetői szerinte "román fejjel gondolkodnak és román érdeket képviselnek". vissza Saját parancsait kéri számon a nemzetközi közösségen Szerbia Fazekas László, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2007. november 4., vasárnap (MTI) - Szerbia szeretné, ha Koszovó kérdésében legalább a saját korábbi, parancsk ént meghozott döntéseit tiszteletben tartaná a nemzetközi közösség - jelezte vasárnap, a délszerbiai tartomány sorsáról szóló tárgyalások újabb fordulója előtt Vuk Jeremic szerb külügyminiszter. A politikus szerint Belgrád két dologhoz kíván ragaszko dni a hétfői bécsi tárgyalásokon, s utánuk is. Az egyik, hogy hajtsák végre az ENSZ BT 1999ben meghozott 1244es határozatát, amely kiállt Szerbia szuverenitása és területi épsége mellett, vagyis elutasította egy bármilyen formában önállónak minősíthető K oszovó létrehozását. Belgrád másik követelése, hogy ne legyenek egyoldalú lépések - ne forduljon elő az, hogy ha Pristinában kikiáltják Koszovó függetlenségét, akkor azt bármely ország elismeri. Amíg az ilyen egyoldalú lépések lehetősége fennáll, addig nagyon nehéz bármiről tárgyalni - figyelmeztetett a szerb külügyminiszter, kimondatlanul is utalva azokra a Washingtonból és nyugateurópai fővárosokból sorozatban érkező hírekre, amelyek szerint az Egyesült Államok és az EU vezető hatalmai készek elismer ni Koszovó esetleg egyoldalúan kikiáltott függetlenségét. Vuk Jeremic szerint a hétfőn Bécsben sorra kerülő, különböző csoportokban reggeltől késő délutánig tartó megbeszélések egyik fontos tétje az, hogy mi lesz a további sorsa a Koszovó kérdésében kö zvetítő, úgynevezett összekötő csoport - az Egyesült Államok, Franciaország, NagyBritannia, Németország, Olaszország és Oroszország - 14 pontos javaslatának. Ez egyfajta nemzetközi felügyelet alatt megvalósuló függetlenséget javasol Koszovónak, de egyik k özvetlenül érintett felet sem elégíti ki pillanatnyilag: nem mondja ki Szerbia szuverenitását, területi integritásának tiszteletben tartását, amihez Belgrád ragaszkodik, s nem nyilvánítja függetlenné Koszovót, aminél kevesebbet viszont a helyi albán vezető k nem hajlandók elfogadni. A függetlenség kikiáltása pedig erőszaktól kísért robbanáshoz is vezethet, s nem elsősorban Koszovóban, hanem Szerbiában - nyilatkozta vasárnap az AFP francia hírügynökségnek Boris Tadic szerb államelnök. "Nem akarok találgat ni, de tény, hogy minden lehetséges, akár az erőszak is" - mondta az elnök, aki szerint a koszovói függetlenség egyoldalú kikiáltása destabilizálná a szerbiai demokráciát, s az ország jövőjét. Azokra az Egyesült Államokban és NyugatEurópában hivatkozá si alapnak számító fenyegetésekre utalva, amelyek szerint a nemzetközi védelem alatt álló koszovói albánok nem hajlandóak tovább tűrni, s talán még az év vége előtt kikiáltják függetlenségüket - amelynek védelmét szintén a nemzetközi közösségtől várják , Tadic
