Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-05
7 kijelentette: vannak, akik úgy gondolják, hogy kétmillió albán nyugalma értékesebb, mint tízmillió szerb elkeseredése. Belgrádban - sajtóközvetítéssel - eközben ijesztő hírek keringenek szerbek gyilkolására készülő albán fegyveres osztagok feláll ításáról arra az esetre, ha Koszovó mégsem válik függetlenné az év vége előtt, illetve a szerb hadsereg és rendőrség határra vezérléséről, szerb szabadcsapatok Koszovóba özönléséről, ha a függetlenséget mégis kikiáltják. "Kő kövön nem marad utánunk. M egölünk mindenkit, aki ellenáll. Sajnálni fogjuk a nőket és a gyermekeket, de a terroristák elleni harcunkban őket sem kíméljük" - jelentette ki egy komoly koszovói folyóiratnak, a MAPOnak adott állítólagos exkluzív interjújában Andrej Milic, az ez év nya rán - elsősorban leszerelt szerb rendőr- és katonatisztekből - megalakult Lázár Cár Gárdája elnevezésű, szélsőségesen nacionalistának tekintett szerb paramilitáris szervezet vezetője. vissza A cseh Nemzeti Gárda veszélyessé gére figyelmeztette Prágát a szlovák államfő Kokes János, az MTI tudósítója jelenti: Pozsony/Prága 2007. november 4., vasárnap (MTI) - Az október végén létrehozott félkatonai cseh Nemzeti Gárda veszélyességére figyelmeztette Prágát Ivan Gasparovic szlo vák államfő egy rádióinterjúban - jelentette vasárnap a cseh közszolgálati média. "A cseh fél nem fogadhatja el szó nélkül, hogy ilyesvalami születik" - nyilatkozta a hétvégén Pozsonyban Gasparovic. Megjegyezte: még nyáron megalakult a Magyar Gárda, s ha ezek a jobboldali szélsőségesek sikeresek lesznek, fennáll a veszélye annak, hogy példát szolgáltatnak a szlovák ultranacionalisták számára. "Résen kell lennünk" - szögezte le a szlovák államfő. A cseh Nemzeti Gárda megalakulását október 28án jele ntette be Prágában a cseh Nemzeti Párt, amelyet a mértékadó médiák szélsőségesnek és újfasisztának minősítenek. A Nemzeti Gárda első egysége hivatalosan 2008. október 28án, Csehszlovákiai megalakulásának 90. évfordulója alkalmával tenné le esküjét s kezde né meg tevékenységét. A cseh Nemzeti Gárda első parancsnoka, Michal Kubík tagja a Nemzeti Párt szűkebb vezetésének. Gasparovic emlékeztetett arra, hogy a szlovák hatóságok már a tavalyi parlamenti választás előtt betiltották a Szlovák Testvéri Közösség - Nemzeti Párt (Slovenská Pospolitost - Národná Strana) nevű szélsőséges pártot, amelynek tagjai az egykori világháborús Szlovák Államban működő Hlinka Gárda egyenruháját idéző szerelésben rendeztek nyilvános akciókat Szlovákiában. Azt azonban az államfő nem említette, hogy a Slovenská Pospolitost civil szervezet azóta is zavartalanul működik. A cseh Nemzeti Gárda létrehozásának szükségességét alapvetően három okkal magyarázzák a jobboldali cseh szélsőségesek: a rendőrség képtelen biztosítani a lakossá g biztonságát és nyugalmát; a védelmi miniszter megszüntette a katonai mentőegységeket; a többségi lakosság félelme a kisebbségektől és a bevándorlóktól. A cseh politika és a tömegtájékoztatás gyakorlatilag figyelmen kívül hagyta a Nemzeti Gárda megala kulásának a bejelentését, s nem foglalkozott vele. A legolvasottabb cseh napilap, a liberális Mladá Fronta Dnes internetes honlapján elhelyezett kérdésekre adott válaszokból kitűnik, hogy a mintegy 4600 válaszoló közül 3700 nyugtalanságának adott hangot a gárda megalakulása felett, 660 személy támogatja, míg 250 embert nem érdekli a téma. vissza Vergődés Népszabadság • Kis Tibor • 2007. november 5. Bús düledékeken, letarolt csatamezőkön pásztáznak át a "nemzetpolitikai i stenek", amikor ma Gyurcsány Ferencnél együttműködési stratégiáról, pénzosztásokról hoznak - már ha hoznak - döntéseket. Gyurcsány pedig semmi vigasztalót nem tud majd nekik mondani. Még annyit sem, hogy az anyaország egységesen a bajba keveredett határon túliak oldalán áll. Ilyet már csak azért sem állíthatna, mert tisztában van azzal, hogy ennek éppen az ellenkezője igaz. Olyannyira, hogy a szomszédos országok magyar szervezeteinek mostani vergődését nem kis részben éppen az anyaország idézte elő. Ha úgy tetszik: a magyar pártpolitika áldozatai ők. Hiszen a nemzetpolitika hosszú ideje már nem sokkal több, mint a magyarországi belharcok folytatása - más eszközökkel. Ilyen értelemben tehát Magyarországon tulajdonképpen nem is beszélhetünk nemzetpolitikáról . A konszenzust még Orbánék rúgták fel, majd a helyzetet a kettős állampolgárságról tartott népszavazás tovább mérgezte. Más kérdés, hogy azóta azért fordulhatott volna a kocka; ám nem történt komoly kísérlet az újraalapozásra. Ehelyett a nemzetpolitikában is megindult egyfajta versenyfutás, és ebbe nemcsak a pártok, hanem az Országgyűlés elnöke és az államfő köztársasági elnök is bekapcsolódott. Jóindulatuk, ügybuzgalmuk nem elvitatható. Csakhogy a
