Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-03
16 9. Vajdaság Autonóm Tartomány területén a ki¬seb bségek nyelvének hivatalos használati jogát minden községnek különkülön kell (ha akarja) bevezetnie. Kötelező ott bevezetni, ahol a községben az adott kisebbség legalább 15 százalékát teszi ki a lakosságnak. Úgy gondolom, hogy a magyarságnak joga van ahho z, hogy az egész tar¬tomány területén hivatalos legyen a magyar nyelv használata. Hiszen a magyarok messze a leg¬nagyobb népcsoport a szerbek után és őshonos nép a Délvidéken. Ifj. Korhecz Tamás tartományi kisebbségügyi titkár is – hatévi tisztségviselés után – rájött arra, hogy a magyar nyelv következetes használata érdekében „egy új nyelvtörvény meghozatala szükséges, amelyet összehangolnánk a többi releváns törvénnyel, az ellentmondásokat kiküszöbölnénk, és a nyelvhasználat lehetőségeit összehangolnánk a gyakorlattal”. 15 Ide kívánkozik azonban a kérdés, hogy mit tett, vagy mit nem tett eddig ennek érdekében? 10. Számos példa bizonyítja, hogy ott, ahol a települések nevét magyar nyelven is kiírják, ezeket az elnevezéseket gyakran átfestik, vagy pedig, a mi szintén gyakori, nacionalista jelszavakat írnak rá (Magyarkanizsa, Zenta, Bácskossuthfalva, Tiszaszentmiklós, Magyarittabé stb.). Ezzel nem csak a nemzetek közötti gyűlöletet szítják, de anyagi kár is keletkezik és rontják az ország (amúgy sem kimondott an nagy) tekintélyét. Törökkanizsán hiába van hivatalos hasz¬nálatban a magyar nyelv, és hiába határozta meg az MNT a települések történelmi magyar neveit, ez idáig sem a helységnévtáblán, sem a köziratokon nem olvasható Törökkanizsa neve. Törökbecsén is nehezen megy a magyar helységnevek gyakorlati alkalmazása. A Liberális Demokrata Párti (LDP) többségi községi hatóság a hivatalos és nem hivatalos ellenvetések egész sorát hozta fel a Törökbecse község, Törökbecse város, valamint Beodra települések magyar nevei ellen. Így aztán Törökbecsén továbbra is a Novi Bečej, illetve a Novo Miloševo nevek kvázi magyar formájú használatát tartják elfogadhatónak. A községi okmányokban, közintézményekben még az önkormányzat hatáskörében tartozó rádióban is ez a gyakorlat . Mindez azzal is magyarázható, hogy a Tartományi Képviselőház mind a mai napig nem emelte kötelező jogi hatályra a Magyar Nemzeti Tanácsnak a vajdasági magyar helységnevek meghatározásáról szóló határozatát. 11. A vajdasági magyaroktól fokozatosan megvo nják a tárgyilagos tájékoztatásra való jogot. 11.1. A vajdasági magyar médiumok, tájékoztatási eszközök fokozatos visszafejlődése figyel¬hető meg. Az anyagiakra hivatkozva a Magyar Szó napilap főszerkesztőségét Szabadkára költözte¬tték, a Képes Ifjúság h etilapot már csak mellékletként, teljesen lezüllesztett formában, lehet meg¬kapni és a többi nyomtatott sajtó is rossz helyzetben van. A Tartományi Képviselőház 2004. június 29i ülésén határozatot hozott a lapkiadó közvállalatok alapítói jogának a nemzet i tanácsokra való átruházásáról. A Magyar Szó és a Hét Nap egyre kifejezettebben a belgrádi politikai érdekek szócsövévé silányul. Határozatot hoztak a Magyar Szó újvidéki szerkesztőségének a leépítéséről és Szabadkára való költöztetéséről. Több neves újsá gíró önként távozott a szerkesztőségből, így fejezve ki a szerkesztéspolitikával és a vállalat vezetésével való elégedetlenségét. 11.2. Az Újvidéki RTV magyar szerkesztőségében az utóbbi évtizedben foglalkoztatottak száma megfeleződött és a szerkesztőség ek csak nagy erőfeszítések árán tudták végezni feladatukat, tekintettel az elavult technikára is. 1990 októberéig az Újvidéki TV magyar szerkesztőségében mintegy száz foglalkoztatott volt és még mintegy húsz külmunkatárs. A szerkesztőségnek, a munkahelyek legújabb besorolása szerint, mindössze 26 munkahelyet (ebből 21 újságíróit és 5 kisegítő személyzetit) hagytak jóvá. Az 1990es évben a Újvidéki TV programjának a 20,06%át a magyar műsorok képezték, 2007ben pedig mindössze 4,5%át, ami drasztikus csökke nést jelent, s ez magával vonta a műsorok színvonalának csökkenését is. Külön problémát jelent, hogy nincsenek oktatási, tudományos és gyermekműsorok, valamint hogy nincsen műsorcsere a z anyaországi TV házakkal. Mindez a vajdasági magyarok nyelvének és ku ltúrájának elszegényedéséhez vezet. Az Újvidéki Rádió magyar szerkesztőségében 1990ben 101 foglalkoztatott volt, most pedig mindössze 43. A szerkesztőség értékelése szerint a minőséges program sugárzásához legalább 67 személyre lenne szükség, vagyis még 24 személy felvételére. 11.3. Az önkormányzati tulajdonú rádiókat kötelező privatizáció alá vonják. Így hatalmas veszélybe kerül a kisebbségi magyar rádiózás (a kúlai, muzslyai, a nagykikindai, a szenttamási, a zombori rádió stb.), ami a szerzett kisebbs égi jogok csorbításának tekinthető16. A VMSZ parlamenti képviselőcsoportjának kezdeményezését a privatizációs folya¬mat módosításáról elutasították. A szerbiai kormány ugyanis sokszor hivatkozik arra, hogy a
