Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-03
17 környező EUs tagországokban sem megengedett, ho gy állami médiumok működjenek, holott tudjuk, hogy Romániában, Szlovákiában, Magyarországon ma is működnek önkormányzati alapítású médiumok. Mindez arra utal, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak védelméről szóló törvény 8. szakaszában említett „szerzett jogok” védelme leginkább csak papíron létezik. Ezt a helyzetet mindenképpen rendezni kell, nehogy túl késő legyen. 12. A Milošević korszaktól kezdődően jelentősen megromlottak az etnikai viszonyok is Vajdaságban. 12.1. A 2000 október i változások után is folytatódott a kisebbségi jogok durva megszegése és az elkövetők ellen továbbra sem indítanak bűnvádi és szabálysértési eljárásokat. A kisebbségi jogsérelmek és a kisebbséghez tartozók (a legtöbb esetben magyarok) elleni támadások pont os számát valójában senki nem is tudja. Az emberek ezekről nem szívesen beszélnek, mert félnek. Az incidensek miatt növekedett a nemzetek közötti feszültség, erősödött a nemzeti türelmetlenség és megromlottak a nemzetek közötti viszonyok, különösen észlelh ető a fiatalok nemzeti alapon történő elkülönülése. Péterrévén szerb menekültek gyermekeinek egy csoportja fél éve terrorizálja a helyi magyar fiatalokat. Eddigi több mint 20 magyar fiatalt vertek, vagy aláztak meg. A nemzeti kisebbségi közösségek tagjai e lleni sűrűsödő támadások és a nemzetek közötti feszültségek miatt az Európai Parlament (2005. január 28től 31ig) ad hoc bizottságot küldött a Vajdaságba, amelyet Doris Pack asszony vezetett, majd az 2005. szeptember 29i Vajdaságra vonatkozó állásfoglalá sában „mély aggodalmát fejezte ki az emberi jogok ismétlődő megsértései, valamint a jog és a rend Vajdaságban tapasztalható hiánya miatt” és azonnali és – a hasonló jellegű cselekmények orvoslása, illetve jövőbeli megelőzése érdekében – hatékony fellépésre szólította fel (az akkor még) Szerbia és Montenegró hatóságait, valamit javasolta, hogy küldjenek EU megfigyelőket (EUMM) a térségbe. Az események hátterének a felderítésére a 2005. november 2án létrehozott szerb kormánybizottság – ismereteim szerint – a mai napig nem ült össze, vagy ha összeült is, jelentését nem terjesztette a nyilvánosság elé. 12.2. Vajdaságban a kisebbségek között most is jelen van a félelem, főként amiatt, egyrészt hogy Koszovó esetleges függetlensége után esetleg újabb szerb menekü lthullám érkezik a tartományba, másrészt az EU országaiban illegálisan tartózkodó ismeretlen számú szerbiai állampolgárok várható visszatoloncolása miatt17. A Kacinjelentésről folytatott EPvita során elhangzott az is, hogy „a szerb menekültek betelepíté se veszélyezteti a régió etnikai arányainak, értékes sajátosságának fenntartását és hozzájárulhat az etnikumközi konfliktusok felerősítéséhez” 18. Ezzel szemben Petar Lađević, az Ember- és Kisebbségjogi Szolgálat igazgatója „rossz lépésnek” nevezte a zent ai községi képviselők október 12én nyilatkozatát arról, hogy a község nem rendelkezik kellő feltételekkel a nyugatról visszatoloncolt romák befogadásához19. A zentaiak „nem az egyéni beköltözés, hanem a szervezett betelepítés ellen foglaltak állást”20, ez ért ez az álláspont teljesen összhangban van az ET a kisebbségek védelméről szóló keretegyezményének 16 cikkével, miszerint az aláíró államok – tehát Szerbiai is – „tartózkodnak olyan intézkedések meghozatalától, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó sz emélyek által lakott területeken az arányokat megváltoztatják és arra irányulnak, hogy korlátozzák azon jogokat és szabadságokat, melyek a jelen Keretegyezménybe foglalt elvekből származnak”. Mivel Lađević úr (2006. június 22i kinevezése óta) kifejtett t evékenységével, illetve nem tevése miatt nem érdemelte ki a vajdasági nemzeti kisebbségek bizalmát, egyes nyilatkozataival pedig a vajdasági magyarok körében növelte a félelmet, javasolom hogy kezdeményezzük a tisztségéről való leváltását. 12.3. A magyar verések folytatódnak: Temerinben 2007. október 6án éjjel eddig ismeretlen, szerbül beszélő tettesek agybafőbe verték, fejbe rugdosták Kurta Zoltán temerini magyar fiatalembert. Mielőtt nekitámadtak, megkérdezték, hogy magyare. Miután igennel felelt, úgy helyben hagyták, hogy kórházi ápolásra szorult. A rendőrség – információim szerint – nem adott ki közleményt az ügyről, noha megjelentek a helyszínen. Tartományszerte nő az olyan magyarverések száma, melyek kárvallottjai nem vállalják a feljelentéssel já ró újabb megpróbáltatá¬sokat. Nem véletlen például, hogy a péterrévei szülők a panaszokat a nevükkel csak két hónapos gyötrődés és testilelki megpróbáltatások után vállalták. A mai napig sincs megoldva a temerini, egyértelmű etnikai diszkrimináció esetébe n aránytalanul súlyos büntetést kapott magyar nemzetiségű fiatalok sorsa. A szerb illetékesek nem csökkentették az embertelenül magas és