Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-03
15 Magyarországról behozandó, a szerbiai oktatási programmal összeegyeztethető, modern tankönyvekre van szük¬ség. (A vajdasági horv átok már Zágrábban kiadott könyvekből tanulhatnak.) Az új magyarországi és magyar tankönyvek behozatala továbbra is nehézkes és megol¬datlan kérdés. Nagyon fontos, hogy ne csak adományok útján jusson el egyegy nagyobb könyv¬szállítmány a Vajdaságba, hanem folyamatos és szervezett körülmények között. 7. Szerbia Oktatásügyi Törvénye kimondja ugyan, hogy a kisebbségeknek jo¬guk van az óvodától az egyetemig az anyanyelvükön tanulni, az egyetemi oktatás terén ez még¬sem érvényesül. A szabadkai Magyarságkutat ó Tudományos Társaság kutatásai szerint Vajdaságban az egyetemen tovább tanulók mindössze 6 százaléka magyar anyanyelvű hallgató, míg a főiskolások számát figyelembe véve ez az arány 11 százalék. A tovább tanulók száma tehát jóval a demográfiailag elvárt 1 4,28 százalék alatt van, és mindössze a hallgatók egyharmada tanul anyanyelvén. A Vajdasági Magyar Tudományos Társaság, a Civil Mozgalom, de a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, és még más értelmiségiek is síkra szállnak egy önálló vajdasági magyar egyetem l étrehozása mellett. Természetesen, ehhez szükség lenne a Magyar Állam támogatására is. Mindazonáltal, a jelenleg pozícióban levő VMSZes tisztségviselők nagy része azzal érvel, hogy nincs elég magyar diák. Felvidéken műkö¬dik magyar egyetem, Kárpátalján (a hol fele annyi magyar él, mint a Vajdaságban) főiskola mű¬ködik, hamarosan pedig az Ungvári Egyetem több magyar nyelvű szakot is indít, Erdélyben küz¬denek a BabesBolyai Egyetem szétválasztásáért, de már számos komoly magyar felsőoktatási intézmény is műk ödik. Addig a Vajdaságban semmilyen előrelépés nem látszik. 8. A kultúra területén van néhány, a vajdasági magyarság számára fontos intézmény, amelyek finanszírozása részben vagy nem teljesen megoldott. Többek között ilyen a zentai Vajdasági Magyar Művel ődési Intézet, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, a Forum Könyvkiadó, az Újvidéki Színház és a szabadkai Népszínház, amelyek működéséhez nélkülözhetetlen az állami támogatás, amire az állam ígéretet is adott. 8.1. A magyar amatőr színtársulatok és k ulturális, valamint tánccsoportok az önerő mellett magyarországi támogatásból tartják fenn a tevékenységüket, a szerb állami támogatás minimális. Ezért a szerb kormány nem könyvelheti el eredménynek ezen szervezetek meglétét. Nem kell csodálkozni azon sem , hogy a Szerbiában hamarosan elfogadásra kerülő, a kultúráról szóló törvény tervezete szinte „mellőzi a kisebbségi kultúra fogalmát”, illetve mindössze két helyen említi a kisebbségi kultúrát, akkor is csupán leíró jelleggel, gyakorlati haszon nélkül” – o lvasható a Magyar Szónak a törvénytervezettel kapcsolatos vitáról szóló írásában14. 8.2. A magyar nyelvű könyvek és a sajtó behozatala évek óta megoldatlan és a magát demokratikusnak nevező hatalom sem tett semmit ennek a problémának az áthidalása érdeké ben. Ez miatt a vajdasági magyarok kultúrája óriási és pótolhatatlan kárt szenved. Az újvidéki Forum Könyvkiadó az idén, megalapításának ötvenedik évfordulójára, megjelent bibliográfia szerint eddig 2220 könyvet jelentetett meg, zömmel, természetesen magy ar nyelven. Eddig úgy tartottuk, hogy a vajdasági magyar szellemi élet az irodalom és művelődéstörténet terén összeforrt a Kiadóval. Átlagban véve 45 könyv jelent meg, de ha közelebbről elemezzük a bibliográfiát, kiderül, hogy míg a hetvenesnyolcvanas éve kben 55 – 60 könyv jelenhetett meg, addig az elmúlt másfél évtizedben az évi produkció 20 – 25 címszóra csökkent, s azok is többnyire magyarországi támogatásból jelennek meg. Egy időben teljesen szünetelt a Kiadó állami támogatása, most annyival jobb a helyze t, hogy a tartomány fedezi az ott dolgozók (tizennyolcról kilencre csökkent személyzete) szerény személyi jövedelmét és a rezsi költségeket. Az írói megbecsülést is jelentő tiszteletdíjak viszont megalázóan alacsonyak, minek következtében a nevesebb írók a z anyaországban, vagy szlovákiai magyar kiadóknál publikálják könyveiket. Kapitális művek jelentek meg ugyan, mint Bori Imre irodalomtörténete, Gerold László írói lexikonja, vagy Kalapis Zoltán háromkötetes életrajzi lexikonja, de befulladtak a sorozatok ( Életmű, Esszéktanulmányok, Kövek, Forumkiskönyvtár), nincs regény, vagy novellapályázat, egyszóval beszűkülés tapasztalható, s félő, hogy bekövetkezik a Kiadó politikai irányítottsága is, ami az elmúlt húsz évben nem volt tapasztalható, mert ilyen szempo ntból függetlennek volt mondható. Köztudott ugyanis, hogy a Forum Könyvkiadó Igazgatóbizottsága elnökévé 2006. szeptember 28án a Tartományi Képviselőház a VMSZ (most már tiszteletbeli) elnökét nevezte ki.
