Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-03
14 Azzal is tisztában kell lenni, hogy a szerb pártok listáján parlamentbe jutott magyar nemzetiségű képviselők nem fogják tudni érvényesíteni a magyar közösség jogait, mivel a saját szerb pártjuk programját és érdekeit kell, hogy képviseljék. 4. A magyar nemzeti kisebbség elsőként választot ta meg nemzeti tanácsát (a Magyar Nemzeti Tanácsot / MNT), a Szabadkán 2002. szeptember 21én tartott elektori közgyűlésen, 541 elektor részvételével (a 605 meghívott közül). A Nemzeti Kisebbségek Jogainak és Szabadságának Törvénye szerint a kisebbségi nem ¬zeti tanácsok jelentik a kulturális autonómiát Szerbiában. Habár, a törvény maga kimondja, hogy ezeknek a szerveknek csak tanácsadói jogkörük van, döntéshozói nincsen. Így nem is lehet nemzeti kisebbségi auto¬nómiáról beszélni. Ellentmondanak egymásnak a politikusok is, akik közül egyesek kul¬turális, mások pedig perszonális autonómiának nevezik ezeket a tanácsokat. Ebből is kiviláglik, hogy a Koštunica szerb kormányfő vezérletével működő (nem legitim, elektorok útján választott) nemzeti tanácsok nem tudjá k ellátni a kisebbségek megmaradását elősegítő feladatokat. A MNT munkáját az elmúlt csaknem ötéves időszakban elsősorban a hatékonyatlanság és az eredménytelenség jellemezte. Nemcsak, hogy a vajdasági magyarokat érintő számos fontos kérdésben illetéktele nnek mondta magát, mint például a Magyarországon szerzett egyetemi oklevelek honosítása, a magyar nemzeti közösségünk tagjai bántalmazásának ügye stb., de még azokon a működési területeken sem tudott jelentősebb eredményt felmutatni, amelyek a törvény szer int megillették. Még amikor szándékozott is tenni valamit, szerb koalíciós partnerei megakadályozták ebben. A MNTnek még a 2006. december 23áig meghosszabbított mandátuma is már lejárt. A testület 2006. november 27i ülésén elfogadta „az új MNT megválasz tásáig terjedő – „legalább fél éves” – időszak munkaprogramja” elnevezésű dokumentumot. A kérdés most már csak az, hogy kinek a nevében működik, és kit képvisel? Ma már egyre többek előtt válik világossá, hogy a nemzeti tanács csakis akkor láthatja el a ne mzeti érdekképviseletünket, ha mi magunk hozzuk létre: általános magyar választás útján. Tisztában van ezzel a szerb hatalom is, hiszen a horvátországi szerbek érdekképviselete is hasonló módon valósul meg a horvát Száborban, s hasonló módon kívánja szavat olni saját szerb testvéreinek a megmaradást a szerb állam a koszovói régióban. A civil szervezetek követelték, hogy a nemzeti tanács választását szabályozó törvény abból induljon ki, hogy a Magyar Nemzeti Tanács a magyar választói névjegyzéken szereplő ma gyar szavazópolgáraink közvetlenül leadott szavazata alapján legyen megválasztható. 5. Az alkotmány és az oktatási törvény biztosítja ugyan a magyar diákok számára az anya¬nyelven történő tanulást minden tantárgy (kivéve a szerb, mint környezetnyelv) eset ében, de ez több iskolában nincs szavatolva. Még olyan környezetben is, ahol tömbben élnek magyarok. A szórványterületeken fokozatosan megszűnt a magyar tannyelvű oktatás óvodától középiskoláig (KözépBánátban és DélBánátban, DélBácskában, Szerémségben) . A magyar tannyelvű általános és középiskolák tantárgyelőadókban szűkölködnek, miközben semmi sem történik az égető probléma megoldása, vagy akár az enyhítése érdekében. Reméljük, hogy az egyes helyeken jelentkező tanárhiányt eny¬híteni fogják a visszaköl tözött Szabadkai Tanítóképző Iskola által kibocsátandó új magyar taná¬rok. A hivatalos adatok szerint Vajdaság 325 általános iskolájából 274ben folyik magyar nyelven oktatás. Valószínűleg az akár egy magyarul tanulható tantárggyal rendelkező iskolákat is ide sorolták. Az oktatási törvény kimondja, hogy 15 fő alatt is indítható osztály, külön engedéllyel. Nos, ezt a külön enge¬délyt sokszor nem kapják meg a szórvány magyarság diákjai. A magyar osztályokat, vagy iskolákat a szerb osztályokkal/iskolákkal von¬ ják össze, ami egyenes út a végleges asszimilálódás felé. Az ígéretek ellenére még mindig nem engedélyeztek a tordai és a magyarittabéi elemi iskola. Jelenleg a középiskolai tanulmányokat folytató magyarok egyharmada szerb tagozatra jár. És ez a szám egyre növekszik. Ki kellene alakítani (a tanárok segítségével) egy olyan kampányt, amelyben a diá¬kok és a szülők figyelmét felhívnák arra, hogy magyar tagozaton is el lehet sajátítani a szerb nyelvtudást, amire a későbbiek során szükségük lehet. Ehhez az állam nak is úgy kell megszer¬veznie annak oktatását, hogy az, az európai követelményeknek megfeleljen. 6. A tankönyvek terén komoly hátrányok érik a magyar tanulókat. Szerb nyelven kiadott, szerbről fordított tankönyveket kényszerítenek a magyarokra, melyekne k kisebbik problémája a nyelvileg és helyesírásilag nem kielégítő fordítás. Az igazi baj ezekkel (főleg a történelem- és földrajzkönyvek esetén) a valódi kisebbségi érzést kiváltó tartalom, a magyarság bűnös vagy másodrendű népként való bemutatása. Az ilye n tartalmú könyvek nagyban serkentik az asszimi¬lálódást, hiszen fiatal korban a legkönnyebb befolyásolni az emberek érzületét.
