Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-15
26 hogyan lehet megosztani ezt a közösséget. Nem jó az, ha ilyen törekvések uralják el a magyar közösségen belüli politikát - mondta a magyar miniszterelnök. E kijelentést Markó Béla is nyomatékosította. - Azt kérjük a magyarországi pártoktól - az MSZPtől, az SZDSZtől, a Fidesztől és az MDFtől, mindenkitől , hogy ne próbáljanak beleszólni és beavatkozni a mi választási kampányukba, hanem azt fogadják el, amit az erdélyi magyarság eldönt, és ezt az álláspontot támogassák - fogalmazott az RMDSZ el nöke. A hivatalos fogadtatás után a nemrég épített Ramadán szállóban került sor a közös kormányülésre, amely mintegy másfél órán át tartott. A magyar fél itt jelentette be, hogy január elsejétől a szakképzett romániai munkaerő számára teljes mértékben m egnyitja a magyar munkapiacot. Tariceanu kormányfő az ülés után nyilvánosan is üdvözölte az intézkedést. Egyben rámutatott: Románia a szakképzett munkaerő hiányával küszködik, az országban a munkanélküliség alig haladja meg a négy százalékot, növekednek a bérek, így cseppet sem valószínű, hogy a romániai munkaerő megrohanná Magyarországot. Ezzel egyébként a magyar kormányfő is egyetértett, s elmondta: Románia EUcsatlakozása után csökkent azok száma, akik Magyarországon munkavállalási engedélyért folyamodta k. 2006 első negyedévében 28 ezer ilyen kérvényt regisztráltak, az idén eddig összesen 20 ezren folyamodtak az engedélyért. A két kormány számos egyéb kérdést tekintett át; 15 közös megállapodást, egyezményt, nyilatkozatot véglegesítettek. A sajtó előtt í rták alá az idegenrendészeti és belügyi együttműködésre, az EUforrásokból finanszírozott közös területfejlesztésre, pénzügyi és adózással kapcsolatos kérdésekre, a kisebbségkutatás kölcsönös támogatására, továbbá a BudapestBukarestConstanta gyorsvasút m egépítésére vonatkozó dokumentumokat. A magyar fél ezúttal is a verespataki bányaberuházás megvalósítása ellen foglalt állást, amire a román fél a hatályos törvények betartására tett ígéretet. Sajtértekezletükön sikeresnek minősítették az ülést. Taricean u közölte: jövőre nekilátnak a NyíregyházaSzatmárnémetiNagybánya gyorsforgalmi út megépítésének, fontosnak tekintik a határ menti együttműködést, illetve az energiaszállítási infrastruktúra kiépítését, elsősorban a Nabucco vezetékét, amelyet mindkét orsz ág támogat. Reményét fejezte ki, hogy a bukaresti parlamentben elakadt kisebbségi törvényt is sikerül elfogadható formában véglegesíteni. Kifogásolta viszont azt, hogy a magyarországi kisebbségeknek még mindig nincs képviseletük a törvényhozásban. vissza Apró lépések Népszabadság • Kis Tibor • 2007. november 15. Nálunk mindig is ügyesnek és ravasznak tartotta a közvélekedés a román diplomáciát - főleg persze a "magyar ügyekben". Calin Popescu Tariceanu ezt a benyomás t látszott erősíteni Nagyszebenben, amikor a romániai kisebbségi törvény parlamenti holtpontját összefüggésbe hozta a magyarországi románság közjogi helyzetével. Kétségkívül ügyes húzás volt ez a román kormányfő részéről - még ha komolytalan is. Hiszen a k örnyező országokban már régóta rosszallják (egyébként nem alap nélkül), hogy az Országgyűlés bokros teendői közepette soha nem talál időt a hazai nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletének rendezésére - Tariceanu azonban ennél tovább ment. Pedig nyilván maga is tisztában van azzal, hogy adott esetben azért nem teljesen azonos súlyú ügyekről van szó. Arról már nem is beszélve, hogy Bukarest nem Magyarországnak tett több évvel ezelőtt ígéretet, hogy kisebbségeinek kulturális autonómiát ad, hanem az Európai Uniónak és persze az ott élő nemzetiségeknek, beleértve a milliós magyar közösséget. A szebeni affér a maga kisszerűségével pontosan tükrözi a kétoldalú viszony korlátait, mai állapotát. Azt, hogy a magyarromán kapcsolatok bizonyos stratégiai kérdéseit illetően egyelőre felesleges volna komolyabb áttörésben reménykedni: egyszerűen nem halmozódott még fel annyi bizalmi tőke, hogy a két szomszédos és sok tekintetben egymásra utalt nemzet őszinte, érdemi párbeszédet folytasson a történelmi együttélés és me gbékélés némely lassan hegedő sebeiről, dilemmáiról. Egyszer ennek is alighanem eljön majd az ideje - nem függetlenül az európai egységesülési folyamatoktól, sőt kialakulnak az ehhez szükséges fórumok. Azzá válhatnak majd például a közös
