Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-15
27 kormányülések is. Mostani állapotukban azonban ezek erre többékevésbé alkalmatlanok. Igaz, a jelek szerint a szóban forgó intézményt eleve nem stratégiai döntések meghozatala céljából hozták létre, és azóta sem történelemcsinálás végett ülnek évi rendszerességgel közös asz talhoz a budapesti és bukaresti kormánytagok. Jobb híján mindkét részről láthatóan a praktikus kis lépések politikája mellett kötelezték el magukat. A kapcsolatrendszer múltját és jelenét figyelembe véve alighanem ez a legtöbb, ami e pillanatban elvárható a két kormánytól. Még jó, hogy eddig eljutottak az érintettek, és ennél is jobb, hogy minden ilyen találkozónak megvolt a gyakorlati haszna. Az is vitathatatlan, hogy a döntéseknek van bizonyos gesztusértékük - márpedig ezek gyakran fontosabbak, mint a tul ajdonképpeni hozadék. Ezért aztán csalódottságérzésre Nagyszeben sem ad okot, mint ahogy persze különösebb örömre sem: az erdélyi szász városban megtartott tanácskozás lényegében azt hozta, amit várni lehetett tőle. A résztvevők tették a dolgukat, az elé rt megállapodások túlnyomó többségét pedig nehéz nagy ívűnek látni. Ugyanígy az is könnyen megjósolható, hogy a mostani döntéseket - akárcsak a korábbiakat - ezúttal is olykor nehézkesnek, félszívvel végrehajtottnak tetsző tettek követik majd. Ám a két, al ighanem legfontosabb elhatározás - a határ menti infrastruktúra fejlesztése, valamint a munkaerőpiaci nyitás - talán nem a rossz példák számát gyarapítja majd. vissza Åland, a működő autonómiamodell Magyar Hírlap 2007. november 15. Szerző: Lórincz András Míg a magyar kormány külpolitikájában tabutéma az autonómia fogalma, addig más európai országokban bátorítják az önrendelkezést. Erre példa a Finnországhoz tartozó Ålandszigetek különleges státusa, amely nem jöhetett volna létre a svéd állam szolidaritása, eszmei támogatása nélkül. Ha Finnországra gondolunk, általában a szauna, a lappföldi Mikulás, a jégkorong, a Kalevala, az ismert metálzenekarok vagy éppen az utóbbi idők sikeres autóversenyzői jutnak eszünkbe. A z északi ország mindemellett arról is híres, hogy itt működik a világ egyik legkiterjedtebb autonómiája, az Ålandszigetek (finnül: Ahvenanmaa) tartománya. A svéd partokhoz közelebb eső, mintegy hat és fél ezer kisebb földdarabból álló szigetcsoportot szin te kizárólag svédek lakják. Történelmi örökség A Botteniöböl bejáratánál elterülő szigetvilág a 12. századtól egészen 1809ig Svédországhoz tartozott, amikor a finn tartományokkal együtt Oroszországhoz került. Az első világháború után, 1920ban a finn kormány autonóm területté nyilvánította a régiót – így a háborúval fenyegető ügy a Népszövetség elé került, amely megerősítette a döntést a vitatott terület hovatartozásáról. Az Ålandszigetek 1856 óta, szerződés alapján demilitarizált, semleges övezet, lakossága ma örvendetesen gyarapszik: kétszáz éve csak tízezren éltek itt, de ma a tartomány lélekszáma eléri a huszonhétezret. A legtöbben az egyetlen városban, Mariehamnban élnek. 1921től külön törvény szabályozza a terület jogállását. A jogszabály r ögzíti a svéd eredetű népcsoport különleges helyzetét Finnországon belül. Ennek értelmében svéd nyelvű közigazgatás működik, az állam csupán a svéd nyelven oktató oktatási intézményeket támogatja, földvásárlásra, a választásokon való részvételre és üzleti tevékenység folytatására csak ålandiak jogosultak. Önálló jogalkotás A tenger által körülölelt országrésznek saját törvényhozása van. A harmincfős parlament, a lagtinget jogosult a törvények meghozatalára és az adókivetésre. A finn kormány jogszabályb an ruházta fel az ålandi parlamentet a törvényhozás jogával, melyek közül a legfontosabbak az oktatással, a kultúrával, a műemlékvédelemmel, egészségpolitikával és a környezetvédelemmel kapcsolatosak. Mindemellett fontos szerepet kap a helyi törvényhozás a z ipartámogatással, a közlekedéssel, a postával, valamint a helyi tömegkommunikációval kapcsolatos szabályozás kialakításában is. Åland ezen ágazatok irányításában inkább egy önálló államra hasonlít, mintsem egy kisebb régióra. A finn állam a külügyek, a p olgári és büntetőjog
