Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-15
25 n Napirendszerűen nem volt téma. Ezzel együtt a magyar kormány álláspo ntja világos: az autonómia a többségi és kisebbségi nemzet közösen kialakított szándékának lehet eredménye, hiszen Európában az önrendelkezés komolyan gyakorolt együttműködési forma. Ilyen értelemben egyik oldalról autonómiát nem lehet erővel a másik ellen ére megvalósítani, és az is igaz, hogy az autonómia sokszor lakmuszpapírja a kisebbség és többség együttműködése minőségének. vissza Már Mede is Csáky ellen - Nyilatkozatban korlátozná a nyilatkozási szabadságot az MKP elnö ksége Új Szó (Pozsony) 2007. november 14. „Ennek két magyarázata lehet: az MKP új vezetése nem képes megvalósítani ezt a programot, vagy annak megvalósítását a megválasztott vezetők már nem tartják fontosnak” – írja Mede Vencel abban a levélben, melyben lemond minden országos jellegű tisztségéről. Úgy véli, hogy semmit sem változott a légkör a párton belül, maradt a politizálás korábbi stílusa, nem kaptak nagyobb szerepet a régiók az irányításban és a szakmaiság sem javult. „A pártnak nincs stratégiája, adhoc módon politizál, látszattevékenységet folytat és rossz a médiapolitikája is” – mondta lapunknak Mede. Az egyre szaporodó megnyilvánulásokat a párt vezetősége is tudatosítja, a megelőzésükre azonban sajátos módszert választottak. Az elnökség hétfőn e gy nyilatkozatot adott ki, melyben felszólítja a párt tagjait, hogy szüntessék be a sajtóban folytatott vitát. „Az MKP elnöksége elfogadhatatlannak tartja, hogy az MKP egyes tisztségviselői és képviselői a párt irányvonalával és egymással szembeni vélemény üket nem a párt megfelelő fórumain fogalmazzák meg” – áll a nyilatkozatban. Berényi József szerint ez egy nyomatékos ajánlás minden párttagnak. „Ez nem azt jelenti, hogy az emberek maradjanak csöndben, hanem azt, hogy az MKP szemszögéből nem mindegy, hogy egy elnökségi tag, parlamenti képviselő, vagy akár milyen fórumokon tálalja azokat a vélt vagy valós problémákat, melyeket az MKPval szemben megfogalmaz” – magyarázta lapunknak a nyilatkozatot Berényi József, a párt elnökhelyettese. Ha ezt rendszeresen a médián keresztül teszi, az aláássa a párt érdekérvényesítő képességét is.” Simon Zsolt, aki az utóbbi időben többször bírálta a pártvezetést úgy véli, hogy belső fórumokon nincs lehetőség a nyílt vitára. „Akkor kellett volna ilyen nyilatkozatot javasolnia Csáky Pálnak, amikor februárban ő is a médián keresztül kezdett vitatkozni” – mondta lapunknak a parlamenti képviselő. „Nem tudom, hogy ezt mivel indokolja, nyílt vita folyik az elnökség ülésein, a járási elnökök tanácskozásain is, és az országos tanács is hamarosan összeül” – véli Berényi. Simon szerint például az Országos Tanács lehetne az a fórum, ahol vitázni lehet, de ezt a tisztújítás óta – márciustól – csak egyszer hívták össze. Azt Berényi is hibának tartja, de szerinte havonta ülésezik az elnökök t anácsa, mely szintén lehetőséget ad a vitára. „Ez a testület az alapszabály módosításával jött létre, én is előnybe helyezném az Országos Tanács üléseit, de a kongresszus így döntött, nehéz összeegyeztetni a két testület üléseit” – mondta lapunknak Berényi . Az Országos Tanácsnak az alapszabály szerint évente négyszer kellene üléseznie, ezt az év végéig már nem fogja teljesíteni a párt. vissza Megnyílik a magyar munkaerőpiac - Tizenöt közös dokumentumot véglegesítettek Nagysz ebenben - Bukarest ígéretet tett a kisebbségi törvény elfogadására Népszabadság • Tibori Szabó Zoltán • 2007. november 15. Román katonazenekar soha nem adta elő olyan szépen a Himnuszt, mint tegnap Nagyszeben főterén, amikor Calin Popescu Tari ceanu és kabinettársai a Gyurcsány Ferenc vezette magyar kormányküldöttséget katonai tiszteletadással fogadták. Mintha ez a részlet is azt hangsúlyozta volna, hogy a régi burg, az erdélyi szászok egykori büszke központja az idén Európa kulturális fővárosa lett. Nagyszebenben tegnap azonban a kultúrát nagymértékben háttérbe szorította a politika. Szó esett a munkaerőpolitikáról, számtalan fejlesztésről és együttműködésről a legkülönbözőbb területeken. De végig előtérben voltak az erdélyi magyarság és a Ma gyarországon élő román közösség gondjai is, valamint a kultúra és az oktatás közös programjai. Gyurcsány Ferenc reggel az erdélyi magyar vezetőkkel folytatott megbeszélést követően elmondta: a november 25én Romániában esedékes európai parlamenti választ ásokon első alkalommal fenyeget a romániai magyar politikai egység megszűnésének a veszélye. - Az egység megbontása a képviselet ellehetetlenüléséhez vezet. Károsnak tekintjük, és kifejezetten rossz szemmel nézzük azt a folyamatot, amelyben az a legfontosa bb, hogy
