Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-15
24 nem lehe t eredményt elérni az államközi viszonyban. A hivatalos találkozók mellett a budapesti és bukaresti delegációk tagjai számára kötetlen programot is beiktattak, amelynek keretében meglátogatták a szebeni Bruckenthal Múzeumot, ugyanakkor a korábbi évek gyako rlatának megfelelően magyar – román üzletembertalálkozót is rendeztek. Călin PopescuTăriceanu már kedden megkezdte Szeben megyei látogatását. Klaus Johannis polgármester a megyeszékhely díszpolgárává avatta a kormányfőt, Virgil Ilieş, Szelistye városának e gyetlen kalaposmestere pedig a régió juhászai körében divatos fejfedővel ajándékozta meg a politikust. Tizenöt megállapodás született Nagyszebenben Az együttes kormányülésen tizenöt egyezményre adta áldását a magyar és a román fél. Megállapodás születet t a légtérrendészeti feladatokban való együttműködésről, a kisebbségkutatás támogatásáról, az adóigazgatási együttműködésről, valamint a határon átívelő egészségügyi együttműködések kiemelt területeiről. A két közlekedési minisztérium nyilatkozatot fogadot t el az európai vasúti hálózathoz kapcsolódó nagysebességű vonal jövőbeni megvalósításáról a Budapest – Konstanca vonalon. A két tárca megállapodott a magyar – román határon átvezető, közös érdekeltségű, alsóbbrendű utak infrastruktúrájának fejlesztéséről és korszerűsítéséről. Protokollum született a magyar – román hírközlési és informatikai stratégiai program kialakításáról, vízügyi és környezetvédelmi, illetve középítkezési és területfejlesztési téren történő közös érdekű tevékenységekről, projektek EUforráso kból való társfinanszírozásáról. A két ország belügyminisztériuma Romániának a schengeni térséghez való csatlakozási folyamatát támogató együttműködést szentesített. Interjú Kiss Péter magyar kancelláriaminiszterrel Helye van a gesztuspolitikának Magyar ország 2008tól megnyitja munkaerőpiacát a szakképzett romániai munkavállalók előtt. Elmúltak a kormány és a Magyar Szocialista Párt félelmei a 23 millió román munkavállalóval kapcsolatban? n Nem voltak ilyen félelmeink. Mindössze azt szerettük volna elke rülni, hogy megismétlődjék az a szituáció, amely velünk uniós csatlakozásunkkor történt, amikor Európában két plusz három éves várakoztatást alkalmaztak a munkaerőpiacon a magyar munkavállalókkal szemben. Miközben a magyar állampolgárok köztudottan a német nyelvterületeken szeretnek munkát vállalni, a kiváló kétoldalú politikai kapcsolatok ellenére Berlin úgy gondolta, hogy munkaerőpiaci érdeke nem teszi lehetővé a teljes körű nyitást, így az első két évben lezárta piacát a magyar munkavállalók elől. Mi az onban a liberalizálás hívei vagyunk, emellett a kezünkben akarjuk tartani a kölcsönösség érvét abban az értelemben, hogy a magyar nemzeti érdekeket is érvényesítsük, nyilvánvalóan abban a szférában, ahol a magyarok akarnak munkát vállalni. Mostani lépésünk oka egyrészt az, hogy az elmúlt években csökkent a romániai munkavállalók száma Magyarországon. Másrészt Ausztria ugyanazt a gesztust tette velünk, mint amit mi tavaly Románia és Bulgária esetében, amikor meghatározott szakmai körben megnyitottuk a munkaerőpiacot. Úgy látjuk, mindez elegendő garancia arra, hogy Magyarország megnyissa munkaerőpiacát, hiszen immár Európa valamen nyi államában komolyan vehető a munkaerőáramlás szabadságának elve a munkavállalás korlátozásával szemben. Mostani döntésünk nemcsak Romániára és Bulgáriára, hanem valamennyi tagállamra érvényes, hiszen itt az ideje, hogy Európa túlbillenjen a korábbi két oldalúságok elvén. Bukarest régóta szorgalmazza a magyarországi román kisebbség országgyűlési képviseletének kialakítását, minderre Nagyszebenben Călin PopescuTăriceanu is emlékeztetett. Mit tudnak ígérni e téren? n Ebben a kérdésben a magyarországi kis ebbségi önkormányzatok az év végéig kérték egy olyan szakértői javaslat napirendre tűzését, amelyben remélhetőleg konszenzus alakítható ki. A kormány az elmúlt napokban a magyarországi román kisebbség támogatására is tett egyoldalú lépést azzal, hogy egyed i támogatásban részesítjük a közösség intézményeit. Mindez kicsit keringőre szóló felhívás is, hiszen ha már a román kormány kész volt arra, hogy velünk egyetértésben megállapodást írjon alá a kisebbségkutatás közös támogatásáról, akkor fontosnak tartottuk megelőlegezni mindezt a magyarországi román kisebbség esetében. Mindenképpen helye van a gesztuspolitikának. Felmerülte az erdélyi autonómiatörekvések kérdése a közös kormányülésen?