Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-14
32 Mindenkinek bele kellene gondolnia abba, hogy az RMDSZ felajánlotta, Tőkés László befutó helyen szerepeljen. Adott pillanatban azt ajánlottam, hogy a lista élén Markó Béla és Tőkés László szerepeljen. Én nem akartam Brüsszelbe menni, szimbolikus lett volna a jelenlétem a listán. Ezzel kifejeztük volna az erdélyi magyar össz efogást, s Tőkés László elmehetett volna. Úgy vélem, nem mindenki gondolja végig, hogy ha a püspök valóban képviselő szeretne lenni az Európai Parlamentben, akkor miért nem vállalta a közös listát. Ez lett volna ez egyetlen biztos útja annak, hogy eljusson Brüsszelbe. Ha ezt nem vállalta, akkor neki az elutazásnál fontosabb, hogy rontsa az RMDSZ esélyeit. Sajnos ezt kell mondanom. Mi több, a minap azt nyilatkozta, mintsem az RMDSZ menjen Brüsszelbe, jobb lenne, ha nem lenne ott romániai magyar képviselő. n A kérdés arra vonatkozott, hogyan működnek majd együtt a Néppárttal, ha bekerülnek. Az Európai Néppárt nem foglalt el olyan álláspontot, hogy független jelöltet támogatna. Nem is teheti, hiszen az alapszabályzata szerint az EPP a tagpártokat támogatja. Wi lfried Martens a romániai látogatásakor elmondta, a Néppárt a Demokrata Pártot, a Parasztpártot és az RMDSZt támogatja a kampányban. Persze szívesen veszik, ha mások is beülnek a frakciójukba, akár függetlenek, akár nem azok. Utóbbi nyilatkozat adhatott o kot a félreértésre. A Néppártban, az Európai Parlamentben vagy bármelyik parlamentben szavazatokat számolnak. Miért támogatná a Néppárt azt, hogy valaki küszöb alá szorítsa az RMDSZt, hiszen akkor nekik két képviselővel kevesebbjük lenne az EPfrakciójukb an. Nagyon is számolják az európai parlamenti képviselőket, komoly politikai érdekek fűződnek ahhoz, hogy melyik a legerősebb frakció. nAz erdélyi magyar társadalom egyre megosztottabb. Elemzők szerint ebbe Traian Basescu elnök is besegít. Hogyan látja ez t ön? Az erdélyi magyarság, mint minden egészségesen fejlett társadalom, több véleményből, csoportosulásból, áramlatból tevődik össze, és ez így természetes. Viszont az erdélyi magyar társadalom az elmúlt tizenhét évben nagyon jól tudta, hogy a politikába n egyetlen szervezetet kell támogatnia, és egyetlen szervezettel kell képviseltetnie magát a román parlamentben, de másutt is. Hiszen ha több pártra szakad, akkor nem lesz képviselet. Egyikünk mond egyet, másikunk mást, a románok nevetnek rajtunk, és nem l esz semmiféle befolyásunk. Basescu, de más politikusok részéről is azt látom – és itt a sor egyre hosszabb – , hogy ők észrevették, hogy esetleg van egy repedés vagy nagyobb konfliktus a magyar közösségen belül – ami mindig is volt – , és ugrásra készen várj ák, hátha sikerül nekünk magunkat kiütnünk. Ez nem magyar, ez román érdek, még akkor is, ha ostoba módon Magyarországról is kampányolnak a megosztás mellett. Fel kellene ismerni, hogy a megosztottság román érdek. Amibe Traian Basescu elődei nem mertek bele fogni vagy esetleg nem akartak, ő belefogott abba, hogy segítsen azoknak, akik meg akarnak osztani minket. Nem arról van szó, hogy ez együttműködést vagy összekacsintást jelent. Azonban ebben is vannak kivételek, például a székelyudvarhelyi polgármester – tudomásom szerint – folyamatosan tájékoztatja a különböző román köröket, az államelnök környezetét arról, hogy mi történik. nBasescu már nyíltan támadja az RMDSZt. Nyíltan támad ő minden pártot a sajátján kívül. A Demokrata Párton kívül legkevésbé a Nag yRománia Pártot támadja. nHogyan vélekedik arról az olaszországi eseménysorozatról, amely lázban tartja a közvéleményt? Úgy vélem, a romakérdést sem Romániában, sem másutt nem jól kezelik. A romákat hiába próbálják egyenként integrálni a társadalomba, n em fog sikerülni. El kell fogadni, hogy ez a közösség saját mentalitással, saját kultúrával rendelkezik, és így kell megpróbálni felemelni. Ezért nem értek egyet azokkal, akik elutasítják a külön roma osztályok, iskolák gondolatát. Tudom, hogy probléma, de nekik intézményeket kellene létrehozni, programszerűen kinevelni azt a roma elitet, amely vissza tud hatni a saját közösségére. Ami a bűnözést illeti, akár romákról van szó, akár nem romákról, Romániában, miközben folyik a rendkívül visszhangos korrupcióe llenes küzdelem, a mindennapi bűnözéssel senki nem foglalkozik, a televíziós talkshowkon kívül. Lehet koldulni az utcán, betörni egy gépkocsi szélvédőjét, és sokkal súlyosabb cselekmények is történhetnek szinte következmény nélkül. Ezzel is kellene fogla lkozni Romániában, de elsősorban a romákat kellene megpróbálni fölemelni.
