Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-14
11 Szlovákmagyar külügyminiszter i egyeztetés Párkányban Felvidék.ma 20071113 19:58 Belpolitika, közélet Párkányban találkozik pénteken Göncz Kinga magyar és Ján Kubiš szlovák külügyminiszter. A tárgyalások mellett a külügyminiszterek megállapodást írnak alá két Ipolyhíd megépítés éről. A két átkelő Szécsényt és Petovot, valamint Ráróspusztát és Ráróst köti majd össze. Göncz Kinga külügyminiszter november 16án Párkányban munkalátogatás során találkozik szlovák kollégájával, Jan Kubiš külügyminiszterrel. A tervek szerint a külügymi niszterek találkoznak a MagyarSzlovák Baráti Társaság civil szervezet vezetőivel, valamint a Csemadok képviselőivel. A Benešdekrétumok pozsonyi parlamenti megerősítése óta csak magánlátogatáson vettek részt magyar vezetők Szlovákiában: Sólyom László közt ársasági elnök Révkomáromba, Szili Katalin házelnök Pozsonypüspökibe utazott. A szlovák parlament szeptemberben határozatban erősítette meg a II. világháború után született Benesdekrétumokat, amely többek között a kollektív bűnösség elvét is rögzíti. A ha tározatot a Magyar Koalíció Pártján kívül a szlovák törvényhozás valamennyi frakciója támogatta. A szlovák döntés ellen a magyar köztársasági elnök, a kormányfő és a parlamenti pártok is tiltakoztak. A magyar európai parlamenti képviselők közös fellépést t erveznek, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének magyarországi képviselői pedig a testület elé vitték az ügyet. Robert Fico szlovák miniszterelnök október elején hivatalos látogatásra hívta meg magyar partnerét. Ezt követően a két miniszterelnök az euró pai uniós állam- és kormányfők informális csúcstalálkozójának margóján folytatott nem hivatalos megbeszélést. A szlovák kormányfő november 11én úgy nyilatkozott, hogy sem ő, sem a magyar miniszterelnök nem érdekelt a szlovákmagyar feszültség fenntartásáb an. vissza (mti, mno) Konkrétumok Krónika 20071114 Konkrét projektek révén kívánják kézzelfoghatóvá tenni az új típusú együttműködési forma eredményeit a ma Nagyszebenben tartandó román – magyar közös kormányülés résztv evői – jelentette ki tegnap a budapesti kormány szóvivője. Az üzenet dekódolva nagyjából így hangzik: olyan kezdeményezésekről tárgyalnak, amelyek a polgárok számára akár az életszínvonal növekedésében is megtapasztalható eredményeket hoznak. Mindez jól h angzik, hiszen magyar részről a fő cél elvileg a romániai magyarság helyzetének javítása, még akkor is, ha az eredmények – utak, gazdasági fejlesztések – minden itt lakót érintenek. Kérdéses azonban, hogyan lesz képes ezt a Gyurcsánykabinet keresztülvinn i. A magyar diplomácia elmúlt évekbeli teljesítménye ugyanis azt jelzi, hogy alig vagy egyáltalán nem hajlandóak konfrontálódni, a jórészt viszonzatlanul maradó gesztuspolitika még mindig elsőbbséget élvez. A kulturális autonómia vagy a Bolyaiegyetem ügye így várhatóan mellékes témaként sem merül föl. Mindez érthető is, ezek fölvetése kilátástalan szélmalomharcot eredményezne. A könnyebb ellenállást a gazdasági projektek forszírozása válthatja ki, és valljuk be, rövid távon mindenkit az foglalkoztat elsős orban, hogyan élhetnénk jobban. A szimbolikus – vagy nem azonnal megtapasztalható, esetleg vitatott hasznuk miatt annak tűnő – témák a többséget kevésbé foglalkoztatják. Nem tudni azonban, mi a biztosíték arra, hogy a gazdasági tervek megvalósítására több a garancia, mekkora az esély arra, hogy a mostani ülés több lesz szimbolikus aktusnál, amely elsősorban a külvilágnak szól. Ehhez ugyanis a frázisokon túl érdekérvényesítési képesség, illetve hajlandóság is szükséges. Hogy ez mennyire van meg a budapesti vezetésben, annak megállapítására esetleges kapaszkodóként szolgálhat a Sapientia és a Partiumi egyetemek kérdése: bár a magyar fél egyre nehezebben bírja finanszírozni a két intézményt, azt még nem sikerült elérni, hogy a román állam – akár gesztusszinte n – is támogassa őket. vissza
