Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-14
6 Magyar állami kitüntetéseket adtak át Pozsonyban Pozsony, 2007. november 13., kedd (MTI) - Magyar állami kitüntetéseket adott át kedden Pozsonyban Heizer Antal, Magyarország poz sonyi nagykövete. Sólyom László köztársasági elnök Tóth Károlynak, a somorjai székhelyű Fórum Kisebbségkutató intézet igazgatójának a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét, Hiller István oktatási és kulturális miniszter pedig a Pro Cultura Hungarica díjat adományozta Méry Gábor fotóűvészkönyvkiadónak, a Méry Ratio tulajdonosának. Tóth Károly tanár, a rendszerváltás pillanatában az egykori Csehszlovákiában elsőként létrejött szlovákiai magyar politikai erő, a Független Magyar Kezdeményezés egyik alapítója, a több mint egy évtizede jelentős kisebbségkutatási feladatokat ellátó és nemzetközi tudományos elismertséggel bíró somorjai intézmény alapító igazgatója. Méry Gábor a felvidéki tájakat és embereket, a magyar kulturális örökséget megörökíteni kívánó fotósként kezdte egyre magasabbra ívelő pályáját. A fiatal fotóművész létrehozta az "egyszemélyes" Méry Ratio könyvkiadót, amely az elmúlt évtizedben mintegy másfélszáz rangos könyvet, köztük fontos magyar kultúrtörténeti munkákat, könyvtörténeti ritkaságokna k számító hasonmás kiadásokat, művészeti albumokat adott ki. "Neki köszönhető, hogy Kárpátmedencei távlatokban is megismerhettük a magyar kulturális örökséget" - hangzott el az ünnepélyes átadáskor a pozsonyi magyar nagykövetségen, ahol számos magyarorszá gi és felvidéki személyiség tisztelte meg jelenlétével a kitüntetetteket. vissza Szili Katalin: meg kell előzni a fegyveres konfliktust Koszovóban Budapest, 2007. november 13., kedd (MTI) - Meg kell előzni, hogy fegyve res konfliktus vagy erődemonstráció alakuljon ki a koszovói rendezés során - mondta Szili Katalin házelnök kedden azt követően, hogy találkozott Vojislav Kostunica szerb miniszterelnökkel. Magyarország számára rendkívül fontos a térség stabilitása - s zögezte le Szili Katalin a távirati iroda kérdésére. A házelnök szerint a tavaly elfogadott szerbiai alkotmány egyfajta garanciát jelent arra, hogy a koszovói rendezés után a tartományból esetleg elmenekülő szerbek nem borítják fel az etnikai egyensúly t a Vajdaságban. Az alaptörvény ugyanis kimondja, hogy egyes térségek etnikai összetételének megváltoztatása nem lehetséges - tette hozzá Szili Katalin. Az Országgyűlés elnöke a megbeszélés során arra a kérdésre is kereste a választ,miért veszik nyilvá ntartásba a vajdasági üres ingatlanokat. A szerb miniszterelnök erre azt mondta, az egész országban feltérképezik az ingatlanokat, hogy a kormány átfogó képet kapjon. A megbeszélésen áttekintették a magyar és a szerb parlament közötti kapcsolatot, amel yre a kiegyensúlyozottság a jellemző. Ezt mutatja az együttműködési megállapodás és a közös tolerancia program is - mondta a házelnök. Szili Katalin kiemelte: a találkozón arra kérte a szerb miniszterelnököt, segítse elő az európai közös légtérmegállapodá s szerb parlamenti elfogadását. Vojislav Kostunica keddi hivatalos budapesti látogatásán találkozott Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel és Sólyom László köztársasági elnökkel is. Magyarország és Szerbia között egyre szorosabb kapcsolat alakult ki a z elmúlt években. A magyar miniszterelnök 2005 májusában járt Belgrádban, az elmúlt egy évben Sólyom László a Vajdaságban kétszer is tárgyalt Boris Tadic szerb államfővel, és Göncz Kinga külügyminiszternek szintén két találkozója volt belgrádi partneréve l, Szili Katalin pedig háromszor folytatott megbeszélést a szerv házelnökkel. A két ország között tavaly a kétoldalú kereskedelem összértéke csaknem egymilliárd dollár volt, s ebből 750 milliót a magyar kivitel tett ki. A magyar vállalatok közül több ( az OTP, a Mol, a Betonút) szilárdan megvetette a lábát Szerbiában. A Szerb Nemzeti Bank kimutatása szerint Magyarország a külföldi befektetők sorában a hatodik helyet foglalja el. A szerbek számára jelenleg a legfontosabb külpolitikai, és az EUintegrá ciót is nagyban befolyásoló kérdés a koszovói rendezés. Budapest azt szeretné, ha kompromisszumos megoldás születne a kérdésben, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa hagyna jóvá. Magyarországnak ugyanakkor az is nagyon fontos, hogy a délszerbiai tartomány j övőjéről és Szerbia EUintegrációjáról az unió tagjai egységes álláspontra jussanak. Az Európai Uniót, Oroszországot és az Egyesült Államokat tömörítő trojka tárgyalássorozata júliusban kezdődött Koszovó jövőjéről, a megbeszélések december 10én fejező dnek be. A felek legutóbb november 5én találkoztak egymással. A bécsi tárgyalások eredmény nélkül fejeződtek be. A megbeszéléseken a szerb delegáció olyasfajta széleskörű autonómiát javasolt Koszovónak, mint amilyet Hongkong élvez különleges státusú terül etként Kínán belül. Az albánok ezt elfogadhatatlannak tartják és továbbra is a függetlenséget hangsúlyozzák.
