Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-14
7 Koszovó jelenlegi státusát az ENSZ BT 1244. számú határozata szabályozza, amely kimondja: a koszovói rendezés során tekintetbe kell venni Jugos zlávia (jogutódként Szerbia), valamint a térség többi országának szuverenitását és területi épségét. Másfelől a dokumentum tényleges autonómiát irányoz elő a tartomány számára Jugoszlávián (Szerbián) belül. Vagyis a terület - habár Szerbia nemzetközi határ ain belül marad - nem kormányozható többé Belgrádból. vissza Az új Schengentagok csatlakozását méltatták az Európai Parlamentben Kárpáti János, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2007. november 13., kedd (MTI) - A h atárellenőrzéstől mentes schengeni övezet kibővítését méltatták kedden az Európai Parlament strasbourgi ülésén. Az övezethez a tervek szerint december 21én csatlakozik kilenc új, 2004ben belépett EUtagállam: Lengyelország, Észtország, Litvánia, Let tország, a Cseh Köztársaság, Szlovénia, Magyarország, Szlovákia és Málta. Franco Frattini, az Európai Bizottság alelnöke a strasbourgi ülésen elhangzott beszédében kiemelte: az a tény, hogy ezután határellenőrzés nélkül lehet eljutni például az Ibériaifélszigetről a balti államokba, történelmi jelentőségű vívmánynak tekinthető. "Ez valóban jelképezi az egyesült Európát és valamennyi európai polgár alapvető jogait" - jelentette ki. Hangsúlyozta, hogy a schengeni térségbe való betagozódás a tagállam ok közötti bizalom kérdése is. Kitért arra, hogy a schengeni külső határok mentén a bűnözők és a lopott gépjárművek, illetve bármilyen illegális tevékenység kiszűrésére szolgáló rendőrségi információs rendszer második generációjának kifejlesztésére - az úg ynevezett SISII üzembe helyzésére - most 2008 decembere a határidő. A vitában Szájer József EPképviselő, az európai néppárti frakció nevében a kilenc új tagország nevében mondott köszönetet azért a munkáért, ami ennek az eléréséhez szükséges volt. "Tisztelt Ház, én egy olyan városból származom, amely az osztrákmagyar határon van. Az én városomat, Sopront hosszú évtizedeken keresztül vasfüggöny választotta el saját közvetlen környezetétől és Ausztriától. Behoztam egy darabot - mint ahogy több alk alommal már máskor is - ebből a vasfüggönyből ide a Parlamentbe. Ez a vasfüggöny volt az, ami lehetetlenné tette a szabadság gyakorlását Európában. A schengeni rendszernek a bevezetésével ennek az utolsó maradványait számoljuk fel. Ez a vasdarab emlékeztes sen bennünket arra, hogy szabadság nélküli volt a közelmúltunk, arra, hogy soha ne hagyjuk tőlünk elvenni a szabadságot" - mondta Szájer. Kósáné Kovács Magda szocialista EPképviselő a schengeni rendszer kiterjesztése kapcsán külön köszönetet mondott a tagállamok kormányait képviselő Európai Tanácsnak is, azért a rugalmasságért, "amely lehetővé tette, hogy a Horvátországgal kapcsolatos problémát megoldjuk, és lehetővé tette azt is, hogy kétoldalú megállapodásokkal a határainkon túl élő magyarok helyzete az ő szándékaik és a szomszédos országok helyeslése szerint megoldódhasson". Gál Kinga néppárti EPképviselő kiemelte: mindent meg kell tenni azért, hogy ez az övezet minél előbb kiterjedjen a nemrég csatlakozott Bulgáriára és Romániára is. "Ez u tóbbi esetében - például Erdély esetében - ez olyan jelentőséggel bír majd a románmagyar határon, amihez foghatót csak a francianémet határfeloldás kapcsán érezhettek az ott élők" - mondta. SzentIványi István liberális EPképviselő szerint a schenge ni bővítéssel "végre egy kézzelfogható előnye lesz az európai uniós tagságnak az állampolgárok számára". Nagyon fontosnak nevezte, hogy ne ereszkedjen le új vasfüggöny az újonnan belépett országok és a szomszédos országok között. Ebben - mondta - nagy segí tséget jelenthetnek a vízumkönnyítési és kishatárforgalmi megállapodások, de a végső célnak mindenképpen a vízummentesség elérésének kell lennie. vissza Koszovó maradjon Szerbia része − Kostunica belgrádi miniszterelnök Bud apesten tárgyalt Népszabadság • Hírösszefoglalónk • 2007. november 14. Koszovó státusa volt a legfontosabb téma Vojiszlav Kostunica szerb miniszterelnök tegnapi Budapesti látogatása során, melynek keretében találkozott Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel , Sólyom László köztársasági elnökkel és Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével. Kostunica elmondta: a szerb álláspont továbbra is az, hogy Koszovó Szerbia részeként maximális jogokat kapjon, mivel függetlenné válása sértené a szerb alkotmányt. - A 2 006os alkotmány világosan kimondja, hogy Koszovó Szerbia elválaszthatatlan része - mondta a szerb miniszterelnök, majd hozzátette: országa mindent megtett azért,
