Reggeli Sajtófigyelő, 2007. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-11-14
5 év végi kibővítéséről. A tagállamok kedvező döntését követően a képviselőtestület várhatóan elsöprő többséggel fogadja el az uniós határőrizeti rends zer kiterjesztését kilenc új tagállamra, köztük Magyarországra. A honatyák elé kerülő állásfoglalás dicséri a Kilencek felkészültségét és gyorsaságát, de további ellenőrzéseket szorgalmaz a hiányosságok kiküszöbölésére. (Nszv 1,2.o.) SzentIványi István liberális EPképviselő − Lesz hivatkozási alapunk − Kelemen Atilla európai parlamenti képviselő meghívására 15 újságíró és 15 olyan középiskolás látogatott Brüszszelbe, aki november 25én szavazhat először. A néppárti Kelemen több kollégáját, köztük a liberális SzentIványit is meghívta a találkozóra. Szilágyi Aladár interjúja (Erdélyi Riport) Cikkek: Kostunica: sértené a szerb alkotmányt a koszovói függetlenség Budapest, 2007. november 13., kedd ( MTI) - A koszovói függetl enség sértené a szerb alkotmányt; a szerb álláspont továbbra is az, hogy a déli tartomány Szerbia részeként maximális jogokat kapjon - mond ta Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök kedden Budapesten az MTI kérdésére, azt követően, hogy tárgyalt Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel. A 2006os alkotmány világosan kimondja, hogy Koszovó Szerbia elválaszthatatlan része, ezért a koszovói függe tlenség mindenképpen sértené a szerb alkotmányt. Bármilyen függetlenedési kísérletet ellenez Szerbia - hangsúlyozta Vojislav Kostunica az MTI azon kérdésére, hogy a balkáni ország milyen lépéseket tenne, ha Koszovóban kikiáltanák a függetlenséget. A mi niszterelnök hozzátette: Szerbia eddig is mindent megtett annak érdekében, hogy kompromisszumos megoldás szülessen, az állam minden tekintetben figyelembe veszi a nemzetközi jogot. Belgrád kompromisszumos megoldást keres, de Pristina eddig gyakorlatilag ne m csinált semmit, csak a függetlenség elvéhez ragaszkodik - fűzte hozzá Vojislav Kostunica. Gyurcsány Ferenc az MTI kérdésére hangsúlyozta: Magyarországnak és az Európai Uniónak is az az érdeke, hogy kompromisszumos megoldás szülessen Belgrád és Pristi na között, a tárgyalások azonban nem folyhatnak vég nélkül. A feleknek legkésőbb december 10ig, az ENSZ Biztonsági Tanácsának döntéséig meg kellene állapodniuk - tette hozzá. Magyarország óva inti valamennyi nemzetközi tényezőt attól, hogy egyoldalú l épéseket tegyen a kérdésben, az egyoldalú döntések ugyanis nem segítik a hosszú távú rendezést - hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc. "Nem az euforikus pillanatot keressük, hanem a hosszú távú stabilitást, ráadásul nemcsak egyetlen egy nemzetipolitikai tény ező stabilitását, hanem az egész NyugatBalkán stabilitását. Több mint hiba lenne egy ilyen esetben, ha valaki egyoldalú lépéseket tenne" - emelte ki a magyar kormányfő. A miniszterelnökök a tárgyalás után kiemelték, hogy az elmúlt években folyamatosan erősödnek a Magyarország és Szerbia közötti kapcsolatok. Az Európai Uniót, Oroszországot és az Egyesült Államokat tömörítő trojka tárgyalássorozata júliusban kezdődött Koszovó jövőjéről, a megbeszélések december 10én fejeződnek be. A felek legut óbb november 5én találkoztak egymással. A bécsi tárgyalások eredmény nélkül fejeződtek be. A megbeszéléseken a szerb delegáció olyasfajta széleskörű autonómiát javasolt Koszovónak, mint amilyet Hongkong élvez különleges státusú területként Kínán belül. Az albánok ezt elfogadhatatlannak tartják, és továbbra is a függetlenséget hangsúlyozzák. Koszovó jelenlegi státusát az ENSZ BT 1244. számú határozata szabályozza, amely kimondja: a koszovói rendezés során tekintetbe kell venni Jugoszlávia (jogutódként S zerbia), valamint a térség többi országának szuverenitását és területi épségét. Másfelől a dokumentum tényleges autonómiát irányoz elő a tartomány számára Jugoszlávián (Szerbián) belül. Vagyis a terület - habár Szerbia nemzetközi határain belül marad - nem kormányozható többé Belgrádból. vissza
