Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-31
15 tevékenykedő, 28 éves Csibi Barna korábban 60 napig töltötte be a Csíki Székely Tanács (a S zékely Nemzeti Tanács területi szervezete) ideiglenes elnöki tisztségét, ám mivel szerinte a szervezet az RMDSZ fennhatósága alá került, kilépett az SZNTből. Annak idején jelentkezett az augusztusban alakult Magyar Gárdába, mivel elnyerte tetszését a szer vezet eszméje és tevékenysége, román állampolgárként azonban nem vették fel soraik közé. Ekkor született meg benne a Székely Gárda alapításának ötlete. Csibi felvette a kapcsolatot Vona Gáborral, a Magyar Gárda Egyesület elnökével, aki támogatásáról biztos ította ugyan, de semmilyen más segítséget nem ígért. Csibi elképzelése szerint a Székely Gárda – önálló jogi szervezetként – partneri kapcsolatban működne magyar megfelelőjével. Hasonló lenne a két szervezet tagjainak egyenruhája, a Székely Gárda ugyancsak az árpádsávos zászlót használná, mindezt pedig székely specifikummal szőnék át, beleértve az eskü szövegét is. A Székely Gárda tagjai a magyar nyelv, a székely nép, a magyar nemzet, a Székelyföld, a magyar haza védelmére esküdnének fel. A szervezet célja elsősorban a székely nemzettudat erősítése és a székelység mint önálló nép önrendelkezéshez való jogának biztosítása lenne. Csibi szerint a székelységnek egyetlen esélye van a fennmaradásra: ha a magyartól független, önálló népként határozza meg önmagát. „A nemzetközi jogrend szerint ha népként határozzuk meg magunkat, akkor jogunk van a függetlenséghez. A gyarmatosított nép valamennyi jellemzőjével rendelkezünk, és ennek értelmében jogunk van a külső önrendelkezéshez, amire többek között Eva Maria Barki b écsi ügyvédnő és Csapó I. József, az SZNT alapító tagja is felhívta már a figyelmet" – magyarázta a Krónikának Csibi Barna. – Mi sajnos megelégszünk a kisebbségi státussal. Az emberek hol az RMDSZben, hol az SZNTben akarnak hinni, de ezen túlmenően senk i nem tesz semmit. Fel kell ismernünk jogainkat, különben elvész a székelység. A gárda működéséről, anyagi háttere biztosításáról Csibinek még nincsenek konkrét, hosszú távú tervei, mivel jelenleg ő az egyedüli kezdeményező, a szervezet bejegyeztetéséhez pedig további két tag kell, akik egyelőre nem jelentkeztek. „Ha létrejön a gárda, olyan apró lépésekkel kezdenénk meg működésünket, mint például a csíkszeredai honvédek sírjának rendbetétele, sport- és más, a Magyar Gárdáéhoz hasonló tevékenységek” – nyila tkozta a Krónikának Csibi, hozzátéve: a gárdatagok fizikai és szellemi kiképzésben egyaránt részesülnének. - A hagyományos magyar harcművészetet, például a barantát sajátítanák el, és felvennénk a kapcsolatot leszerelt katonákkal is, akik kiképzéseket tar tanának a gárdistáknak – magyarázta a gárdaalapító. A gárdatagok szellemi képzése a román, a magyar és a nemzetközi jog tanulmányozásából állna, „hogy ismerjék jogaikat, és meg tudják védeni magukat”. Csibi különben nem túl optimista terve sikere kapcsán, szerinte ugyanis a székelyekre nagyfokú érdektelenség jellemző. „Máris gúnyolódnak velünk, ahelyett, hogy felfognák, tenni kell valamit, mert idegen elnyomás alatt, gyarmatként élünk, és mindjárt kihalunk” – fejtette ki Csibi, utalva arra, hogy kezdeményez ése kapcsán számos gunyoros kommentár jelent meg a világhálón. A Góbéportál című internetes portál fórumában például olyan hozzászólásokat olvasni a Székely Gárdáról, miszerint tagjának tudnia kell legalább három székely viccet, kell legyen egy részeges tö rténete, székhelyük minden településen a helyi kocsma, illetve: „a Székely Gárdának alapvetően 3 törvénye van: a nő nem ember, a sör nem alkohol, s a medve nem játék!” Ez a hozzáállás Csibi Barna szerint kimeríti a székely identitás rombolásának fogalmát, ez azonban nem tántorítja el attól, hogy „lelkiismerete parancsát követve” megvalósítsa kezdeményezését. Megkeresésünkre Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester nem kívánta kommentálni a fiatalember tervét, szerinte az ötlet önmagáért beszél. Csibi Magor, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ifjúsági tagozatának elnöke, a kormánypárt befutóhelyén szereplő európai parlamenti képviselőjelöltje a Krónikától értesült unokatestvére tervéről, és szintén elzárkózott a véleménynyilvánítástól. vissza www.kronika.ro Két magyar kar létesítését kérik az egyetemi tanárok Erdély.ma [ 2007. október 31., 07:42 ] A kolozsvári Babeş — Bolyai Tudományegyetem kilencvennyolc magyar tanárának beadványát iktatta az oktatási miniszternél Toró T. Tibor képviselő, melyben az oktatók magyar tannyelvű természettudományi és humán tudományi kar létrehozását kérik. A beadvány mellé a képviselő felsorakoztatta az 1990től máig tett sikertelen lépéseket az önálló anyanyelv ű felsőoktatási intézmények létesítése érdekében.
