Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-31
14 A történelem adta lehetőséget ki kell használni: ez Magyarország és a szomszédos országok magyar közösségeinek közös feladata és felelőssége, de kötelessége is. Az európai uniós tagság erre lehetőséget szolgáltat, de nem jelent garanciát. S mivel a kisebbségi magyar közösségek nem ugyanazokkal a kihívásokkal, lehetőségekkel és problémákkal szembesülnek, az egyes közösségek helyzetét figyelembe vev ő differenciált megközelítésre van szükség, ami a vajdasági és kárpátaljai magyarság esetében nem létszámarányosan, hanem a szolidaritás jegyében, nagyobb arányban részesíti a támogatási forrásokból ezeket a közösségeket. A mára kialakult nagy magyar kese rgőben és acsarkodásban új szemléletet, új típusú együttműködés lehetőségét jelenti az adott országokban rendelkezésre álló források világos számbavétele, az EUs források adta lehetőségek és a Magyarországon rendelkezésre álló források összehangolása. Így válhat meghaladhatóvá a puszta támogatásfüggőség, ami olykor a versenyképességnek is árt. Míg a magyarországi támogatási forrásoknak a kisebbségi létből eredő egyenlőtlenségeket, hátrányokat kell enyhíteni, figyelve arra, hogy a civil társadalom önszerve ző erejét ne torzítsuk, addig az új elem, a fejlesztéspolitika. Ennek keretében a felzárkózást és az együttműködést elősegítő közös fejlesztési stratégiák és fejlesztési térségek kialakítását kell előtérbe helyezni az egymás felé forduló régiók jegyében. A z Európai Unió pályázati rendszereivel kompatibilis módon, közösségépítést szolgáló fejlesztési politikákat lehet realizálni a II. Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódva. Ez komoly információ- és tudástranszfert igényel. A döntéshózóknak és a szakemberekn ek tudnia kell: az EU által az újonnan csatlakozott országok rendelkezésére bocsátott összegek országon belüli, tehát szempontunkból többség és kisebbség közötti, elosztása nem lehet a kisebbség számára diszkriminatív. A fejlesztések nem irányulhatnak kizá rólag vagy nagyrészt a többség által lakott területekre, illetve „többségi kézben” lévő vállalkozások helyzetbe hozására. Brüsszel figyelmét is rá kellene irányítanunk annak kiemelt fontosságára, hogy az unió büdzséjéből folyósított pénzeket a tagállamok e tnikai szempontból (is) méltányosan osszák el, elkerülve még a látszatát is annak, hogy az európai adófizetők eurocentjeit, akár csak közvetve is, az etnikai szembenállások, békétlenségek, neheztelések bemerevítésére használják fel. A többségi társadalmakn ak és kormányoknak fel kell ismerniük, hogy érdekükben áll a kisebbségek által /is/ lakott régiók fejlesztése is, ahogy ezt felismerte az EU, és kohéziós poltitkáját éppen ennek jegyében alakította ki. A fanyalgás és az érzelmekkel visszaélő játszmák hely ett egy új típusú munkamegosztás és felelősségvállalás érdekében kellene energiáinkat mozgósítani. Továbbá az elmúlt közel két évtized tanulsága, hogy célszerű az „egyenlő közelség” és a „be nem avatkozás elvének” betartása. Józan ésszel belátható, a magya rországi belpolitikai viszonyok exportálása a különböző magyar közösségek életébe nem érdeke sem a magyarországi, sem a szomszédos országokban működő politikai erőknek. Nem hasznos ugyanakkor, ha a szomszédos országok magyar közösségeinek problémáit, polit ikai, stratégiai elképzeléseit a magyar pártok eszközként használják belpolitikai játszmáikban. Sajnos éppen napjainkban ezen elvek felrúgása olyan megosztottságokat teremt, aminek következtében rendre veszítik el a szomszédos országokban koalícióképességü ket vagy parlamenti képviseletüket a magyar közösségek. Az így generált mandiner politika veszélyes. Következményeként összezárnak a szélsőjobboldalon tolongók, s a feszültségek átcsapnak a virtuálissá vált határok fölött, és tovább torzítják a belpolitika i viszonyokat, táplálva az önbeteljesítő jóslatokat: magunk vagyunk, s ellenség vesz körül bennünket. Ezzel fel is mentjük magunkat a változtatás és a cselekvés közös felelőssége alól. Kihúzzuk a remény alól a talajt, elvesszük annak a hitét, hogy most ige nis van esély meghaladni a múltat. Hogy a történelem adta váratlanul ránk szakadt lehetőséget kihasználjuk, ahhoz szükséges de nem elégséges feltétel az önös, rövidlátó politikai zsákmányszerzés meghaladása. Korszerű nemzeti jövőkép, vagy mandiner politik a. Ez a kérdés, választhatunk. vissza Törzsök Erika MeH Nemzetőolitikai főosztáy főig. Toborozzák a Székely Gárdát Erdély.ma [ 2007. október 30., 23:15 ] Csibi Barna A Magyar Gárda mintájára alakítana Székely Gárdát eg y csíkszeredai fiatalember, aki terve megvalósításához újsághirdetések útján és internetes fórumokon toboroz alapító tagokat. A megyeszékhelyen pénzügyi ellenőrként
