Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-27
19 érdekében mára minden anyaországi és határon túli magyar politikai erő elemi érdekévé vált a vélt és valós sérelmek meghaladása és a konszenzuskereső együttműködés újjáélesztése. 3.) Nemzetpolitikai a lapvetések az új körülmények között A magyar nemzetpolitika és a magyar – magyar együttműködés elsődleges feladata, hogy az új történelmi helyzetnek megfelelő, koherens nemzetpolitikai jövőkép kidolgozásával és hiteles képviseletével helyreállítsa az anyaor szág és a magyar társadalom határon túli részei közötti kölcsönös bizalmat. A magyar nemzetpolitika hosszú távú céljainak definiálásával és ennek keretében a közös érdekek feltárásával lehetőséget kell teremteni arra is, hogy a magyar nemzet és a szomszédo s nemzetek viszonyában tovább oldódjék a bizalmatlanság légköre. A KMKF megítélése szerint az a tény, hogy a magyar nemzet nyolc országban és világszórványban él, ma elsősorban nem tehertétel, hanem az uniós csatlakozás teremtette új helyzetben mindezen o rszágok, mind a magyarság, mind az Európai Unió számára gazdasági, Európapolitikai és kultúrpolitikai lehetőségekre váltható érték. A magyar szomszédság- és nemzetpolitika középpontjában ezen lehetőségek kibontakoztatásának kell állnia: ennek érdekében ke ll együttműködésre törekedni a magyar közösségeknek mind egymással, mind a szomszédos országokkal, mind az Európai Unió intézményeivel. A magyar – magyar együttműködés erkölcsi tartalma a magyar nemzetet alkotó közösségek szolidaritása. Politikai értelemben magyar – magyar együttműködés alatt Magyarország és a magyar kisebbségek politikai képviselőinek együttműködését értjük, amelynek célja a közös érdekek minél hatékonyabb érvényesítése, valamint egymás érdekérvényesítő törekvésének kölcsönös támogatása. A K MKF megítélése szerint a magyar nemzet és a szomszédos nemzetek alapvető közös érdeke, hogy az emberi jogok széles körű biztosításának, valamint a térség gazdasági prosperitásának és felzárkózásának hatására a térség lakosai otthon érezzék magukat szülőföl djükön. Ennek a célnak az elősegítése érdekében a magyar nemzetpolitikában – mint azt a magyar kormány nemzetpolitikai törekvései is jelzik – meghatározó szerepet kell juttatni a fejlesztésközpontú tervezésnek és pénztranszfereknek. Az erőforrások felhaszn álásának nemzetpolitikai célú összehangolása és csoportosítása azonban alapvetően valamennyi nemzetrész közösen osztott identitásának és szolidaritásának megerősítését fogja szolgálni. A fejlesztésközpontú nemzetpolitika alapja a fejlesztési tervek össznem zeti egyeztetése, az ehhez szükséges, demokratikus politikai legitimitással rendelkező fórumok fenntartása és működésük jogi alapjainak megteremtése. A magyarság és szomszédai, illetve a magyar nemzetet alkotó közösségek időnként egymással ellentétesnek m utatkozó törekvéseit elsősorban a közös érdekek eltérő értelmezése okozza. Az egész térség fejlődése szempontjából fontos az ellentétes törekvések összhangba hozása, amely kizárólag folyamatos és jóhiszemű párbeszéd útján érhető el. A magyarságon belüli, v alamint a magyarság és szomszédai közötti alkotó párbeszéd biztosítása a magyar szomszédság- és nemzetpolitika egyik alapvető törekvése kell hogy legyen. A párbeszéd akkor jóhiszemű, ha a problémák megoldásának azon eszközei, amelyek a demokratikus világba n – így az Európai Unióban – legitim precedenssel bírnak (pl. a kulturális és területi autonómiák), nem képezhetnek tabut a párbeszédet folytató felek viszonyában. A jóhiszemű párbeszéd érdekében is ki kell mondani: a KMKF meggyőződése szerint a magyar ne mzet nyolc ország közötti megoszlásában rejlő lehetőségek kibontakoztatásához hasznos és hosszabb távon nélkülözhetetlen eszköz a legitim nyugateurópai, valamint szlovéniai, horvátországi, szerbiai és moldovai precedensekre épülő területi, közösségi és sz emélyi elvű autonómiák megteremtése. A magyarság politikai jövőképének alapja, hogy a magyar nemzetet formailag a Kárpátmedencei autonómiák kapcsolati hálója alkossa. Ösztönözni és segíteni kell az anyaországon kívüli magyar – magyar kapcsolatrendszert is, amely autonóm módon jól kiegészítheti az anyaországi nemzetpolitikai hálót. 4.) Az együttműködés új tartalma: fejlesztésközpontú nemzetpolitika A KMKF résztvevői egyetértenek a magyar kormánynak azzal a célkitűzésével, hogy a nemzetpolitika központi kér dését a közösségi érdekeket szolgáló fejlesztések alkossák. Fejlesztésközpontú nemzetpolitika alatt a magyar
