Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-27
20 közösségeknek az olyan fejlesztések érdekében történő együttműködését kell érteni, amelyek egyrészt hozzájárulnak a határon túli magyar közösségek kisebbségi létéből eredő hátrányos helyzetének ellensúlyozásához, másrészt elősegítik azoknak a lehetőségeknek a kibontakoztatását, amelyek a magyar nemzet több országban való jelenlétéből erednek, megerősítve a fejlesztéspolitika kiegyenlítő funkcióját. A fejlesztésközpontú nemzetpolitika koncepciójának kidolgozásánál figyelmet kell fordítani arra, hogy a fejlesztés nem önmagában álló cél, hanem a jólét, a felzárkózás, a szülőföldön való boldogulás és identitásmegőrzés eszköze. Helytelen irányú fejleszté ssel ezen céllal ellentétes eredményt is hozhatnak, aminek elkerülése a fejlesztések tervezésének kiemelt szempontjává kell válnia. A fejlesztéseknek a nemzetpolitika fókuszába való állítása nem azt jelenti, hogy egyes határon túli fejlesztési tervek magy ar költségvetési pénzből valósulnak meg. Ennek akadályai nem elvi jellegűek, hiszen például magyar részről senki sem ellenezné, ha Magyarország kisebbséglakta régióiban külső forrásokból legitim fejlesztések valósulnának meg. Tény azonban, hogy a határon t úli magyarlakta régiók fejlesztési szükséglete sokszorosan meghaladja a magyar gazdaság teljesítőképességét. Ezért a fejlesztésközpontú nemzetpolitika főbb pilléreit az alábbi tevékenységeknek kell alkotniuk: • együttműködés a határon túli magyarságot éri ntő regionális, illetve határon átnyúló fejlesztési tervek összeállításában, • Magyarország és határon túli magyar közösségek fejlesztési terveinek összehangolása, • a nemzetpolitikai szinten egyeztetett tervek képviselete a kétoldalú és többoldalú nemze tközi fejlesztéspolitikai kapcsolatokban, törekvés Magyarország és a szomszédos országok nemzeti fejlesztési terveinek összehangolására, • együttműködés a regionális, illetve a határon átnyúló tervek menedzselése és marketingje terén, • a határon átnyúló fejlesztési tervek magyarországi részének kivitelezése. Fejlesztésközpontú nemzetpolitikáról akkor beszélhetünk, ha a fejlesztések a magyar nemzet szintjén összesített szükségletekre, illetve közösségi szinten alkotott stratégiákra és kerettervekre alapu lnak. Ezért a megújuló magyar nemzetpolitika fejlesztési dimenziójának kulcskérdése a közösségi szinten történő szakszerű tervezés, illetve döntéshozás intézményeinek és fórumainak megteremtése... Meg kell emellett határozni azoknak a határon túli intézmé nyeknek a körét, amelyek stratégiai jellegüknél fogva, kiszámítható anyaországi támogatásban részesülhetnek, hosszú távú, többoldalú együttműködési szerződések alapján (egyetemek, középiskolák, színházak, újságok, folyóiratok, könyvtárak, művelődési intézm ények, művészeti együttesek és műhelyek, civil és szakmai egyesületek, szervezetek, alapítványok, szellemi és gazdasági társulások, régiós, önkormányzati társulások stb.)... A fejlesztésközpontú együttműködés hatékonyságát szolgálja, ha a magyar kormány k iemelt figyelmet fordít a nemzetpolitika fejlesztési dimenziójának külpolitikai összefüggéseire. A magyar diplomáciának mind a kétoldalú szomszédsági kapcsolatok, mind az európai multilaterális kapcsolatok terén aktívan kell képviselnie a magyar nemzet szi ntjén elfogadott fejlesztéspolitikai célkitűzéseket, és arra kell törekednie, hogy a határon átnyúló fejlesztések prioritásként jelenjenek meg Magyarország és a szomszédos országok nemzeti fejlesztési terveiben. Magyarországnak szorgalmaznia kell, hogy Kár pátalja az EU és Ukrajna, Vajdaság az EU és Szerbia, DélBaranya pedig az EU és Horvátország fejlesztéspolitikai együttműködésének mintarégióját képezze. A KMKF határon túli tagjainak fontos felelőssége a fejlesztéspolitikák összehangolása azon relációkba n, amelyekben nem vesz részt Magyarország (pl. Szlovákia és Ukrajna, Románia és Szerbia közötti együttműködés). 5.) A nemzetpolitikai érdekérvényesítés eszközrendszere Miközben általánosságban megállapítható, hogy az elmúlt évek változásai nyomán kialaku lt helyzetben megnehezedtek a magyar nemzetpolitikai érdekérvényesítés feltételei, az is tény, hogy Magyarország és három
