Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-26
35 Csütörtökön 24 órakor járt le a szabályzat által megszabott aláírásgyűjtési időszak, a délutáni órákig azonban csak kétszáz kö rüli aláírás gyűlt össze. „Hogy tízzel több vagy kevesebb, az éjfélkor derül ki” – nyilatkozta Kónya- Hamar Sándor képviselő, akit a strasbourgi repülőtéren értünk utol telefonon. A határozattervezet kezdeményezője korábban nagy reményeket fűzött az EP e h éten rendezett strasbourgi plenáris üléséhez. Úgy vélte, itt jó alkalom nyílik arra, hogy behajtsák a képviselőkön korábbi ígéreteiket. A dokumentum egyébként elítéli a mindenkori román kormánynak a magyar tannyelvű állami egyetemmel kapcsolatos elutasít ó és diszkriminatív magatartását. Kéri az Európai Bizottságot és az Európai Tanácsot, indítsák el a jogi eljárásokat, amelyek rábírják Romániát vállalt kötelezettségei betartására, a Bolyai állami magyar tudományegyetem újraindítására. A dokumentum háttérk ént rögzíti, hogy a másfél milliós őshonos magyar közösség Romániában a lakosság 6,6 százalékát teszi ki, az egyetemi hallgatók sorában azonban csak 4,4 százalékos a magyarok részaránya, a 29 ezer magyar egyetemi hallgató közül pedig csak 10 ezren tanulhat nak anyanyelvükön. Kónya Hamar Sándor RMDSZes EPképviselő a Krónikának elmondta: nem érzi kudarcnak a próbálkozást. Hozzátette, a hasonló dokumentumok 85 százalékára kevesebb, mint ötven aláírás kerül. Úgy vélte, az akció mindenképpen jó alkalom volt ar ra, hogy tájékoztassák az EPképviselőket a romániai magyar felsőoktatás helyzetéről, a közösség igényeiről. Kónya szerint szinte valamennyi ország képviselői között akadt, aki kézjegyével látta el. Az aláírók között van a BabesBolyai Tudományegyetem dísz doktori címével kitüntetett Bronislaw Geremek lengyel liberális képviselő, volt külügyminiszter és Josep Borell, az EP volt elnöke is. Amint Kónya megjegyezte a képviselők egy kicsit a saját területükön élő kisebbségekre is gondoltak, amikor mérlegelték az aláírást. A balti államok képviselői korábban számtalan esetben viszonyultak szolidárisan az erdélyi magyarok ügyeihez, most azonban a területükön élő orosz kisebbség ügye is eszükbe jutott. A határozatjavaslat 393 aláírással vált volna az Európai Parlame nt hivatalos dokumentumává. Román aláírók Kónya elmondta: három román aláírója is van a dokumentumnak, közülük egyik a Nagy Románia Párt, másik a Szociáldemokrata Párt képviselője. Nevüket nem kívánta elárulni. Mindez azért is meglepő, mert – mint Kónya elmondta – mindvégig a román lobbi ellenszelében kellett végezniük a meggyőző munkát. Mind a Demokrata Párt, mind a Szociáldemokrata Párt körlevélben arra biztatta a képviselőket, hogy ne írják alá a magyar egyetemkövetelést. Annyira erős volt a román gánc solási igyekezet, hogy Kónyának egy idő után védelmet kellett kérnie a meggyőző munkát végző munkatársai számára, mert több román képviselő is felelősségre vonta őket. Kónya Hamar Sándor egyébként brüsszeli közmeghallgatást is szervezett a romániai magyar felsőoktatási helyzet ismertetése érdekében, amelyen neves kisebbségjogi szakértők, többek között Gabriel Andreescu, a romániai Helsinki Bizottság elnöke, valamint az egyetem néhány tanára tartott előadást. Ezen azonban többnyire olyanok vettek részt, aki k már aláírták a határozattervezetet, így az akció nem sokat javított a statisztikán. Felemás RMDSZtámogatás „Az RMDSZnek soha sem volt fontos a Bolyai Egyetem. Sajnos, ez alkalommal is úgy viszonyult az ügyhöz, ahogy korábban” – jelentette ki Kónya. Megemlítette, hogy a Markó Béla vezette RMDSZes küldöttség plusz súlyt adhatott volna a brüsszeli közmeghallgatásnak, Markóék azonban csak az esemény estéjén érkeztek az EU fővárosába. A Krónika értesülései szerint az egész napos közmeghallgatáson Kelemen Atilla képviselő is csak futólag jelent meg, Szabó Károly pedig beteget jelentett. Ők az e heti strasbourgi hajrában sem vettek részt. Értesüléseinket Kónya nem kívánta kommentálni, azt viszont megjegyezte, a közmeghallgatást egyedül szervezte, költsége it egyedül előlegezte meg. Ezeket utólag az EPnél számolhatja el. Azt is megemlítette: ha mindenki összegyűjtött volna legalább száz aláírást, az ügy tovább jutott volna. Hozzátette, nem mérhető, ki mennyit dolgozott, az aláírási íveket ugyanis nem ők tar tották a képviselők elé. A dokumentumokra őr vigyáz a gyűlésteremben, a munka pedig a képviselők meggyőzésében áll, hogy járuljanak az ívekhez. Ezt a munkát elsősorban a Kónya két asszisztense, két gyakornoka, valamint a Surján László és Schöpflin György f ideszes képviselők által „kölcsönzött” gyakornokok végezték.
