Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-26
36 Kelemen Atilla már a dokumentum elindítása után többször is pesszimistán nyilatkozott az aláírásgyűjtésről. Csütörtöki megkeresésünkkor furcsállotta Kónya kijelentéseit. Megjegyezte, érzése sze rint mindent megtett az ügy sikere érdekében. Úgy vélte, így is megvan a maga hozadéka a kezdeményezésnek. „A kisebbségi kérdésben Európának rossz a lelkiismerete” – állapította meg. Máshol is vannak kisebbségi kérdések, ezért mindenki nagyon óvatosan nyúl az ilyen témákhoz. Elégedett a BKB „Jelentős eredmény, hogy hétszáz EPképviselő közül több száznak sikerült fölhívni a figyelmét arra, hogy a mindenkori román kormány elnyomja az erdélyi magyarságot: Európa többi kisebbségével szemben nekünk még önáll ó egyetemünk sincsen” – nyilatkozta lapunknak Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke. Úgy vélte, ezek után a román delegáció már nem söpörheti a szőnyeg alá a problémákat. „Még akkor sem, ha a BabeºBolyai Tudományegyetem kollaboráns magyar rektorhelyettesei több ízben az európai tiltakozóakciók beszüntetésére szólítottak fel” – tette hozzá Hantz. Az alelnök megjegyezte, nagyra értékelik KónyaHamar Sándor erőfeszítéseit, és bíznak abban, hogy a közeljövő hasonló kezdeményezései szélesebb kör ű támogatottságot fognak élvezni. Hasonló szellemben nyilatkozott Bodó Barna politológus, a BBTE tanára is, hangsúlyozva azonban az RMDSZ felemás hozzáállását. „Amikor arról volt szó, hogy a Európai Néppárt ne támogassa Tőkés Lászlót, Markó Béla azonnal Brüsszelbe tudott utazni, az egyetem kérdése sajnos nem volt ennyire fontos számára” – jelentette ki Bodó. vissza A halogatás nem eredmény Erdély.ma [ 2007. október 25., 22:36 ] Forrás: Farkas Réka, Háromszék Elhalaszto tta a kormány a tanügyi reformcsomag nyilvános vitáját. Szerdára toborozták Bukarestbe a megyei tanfelügyelőket, egyetemi rektorokat, de hiába gyűltek össze az új törvények hivatalos bemutatójára, az oktatási miniszter bejelentette, csak az EPválasztások után kezdik meg a jogszabályok nyilvános elemzését. A hivatalos indoklás szerint Traian Băsescu népszavazásról szóló bejelentése miatt halasztanak, a kampányban ugyanis nem lehet megfelelő közvitát folytatni. A bukaresti román lapok szerint azonban másról van szó. Az RMDSZ zsarolásának engedett Călin Popescu Tăriceanu kormányfő, aki tart attól, hogy elveszíti utolsó szövetségesét, így ráparancsolt miniszterére, hogy odázza el a törvénycsomag vitáját. Jól értesült forrásokra hivatkozva írnak arról, hogy Mar kó kifakadt Tăriceanunak: „eleget nyeltünk ettől a kormánytól" felkiáltással jelentette be, hogy kilépnek a kabinetből, ha nem teljesítik kéréseiket. A román sajtó természetesen mélységes felháborodással sorolja az RMDSZ „elképesztő" követeléseit. Kiemelik , hogy Băsescu augusztusi kijelentésein felbuzdulva az RMDSZ most azt szeretné, ha külön tanterv szerint oktatnák a magyar gyermekeknek a román nyelvet, ha joguk lenne magyarul tanulni az ország földrajzát és történelmét, és ha a „többségében magyarok lakt a településeken csak magyar iskolaigazgatókat neveznének ki". Ez utóbbi ismét elegáns torzítás, hisz csupán az eddig létező, de az új törvényből eltüntetett cikkely visszaállítását kérik, azaz hogy a vegyes tannyelvű iskolák vezetőségében kötelező módon ka pjon helyet minden nemzetiség. Ha hinni lehet a román lapoknak, Markó az asztalra csapott. Nem is tehetett mást, hisz a tanügyi reformcsomag jelentős visszalépéseket hozott volna a nemzetiségi oktatásban. Tiltakozott már a Romániai Magyar Pedagógusok Szöv etsége, civil szervezetek kongatták a vészharangot. Egy héttel ezelőtt sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján az RMDSZ elnöke kérdésünkre kijelentette: „a visszalépést nem engedjük, és megpróbálunk új jogokat is kiharcolni". Egy apró lépés történt: a halasz tás. Ez azonban még messze nem jelenti a kérdés megoldását. Az oktatási miniszter több ízben nyilatkozta, hallani sem akar a román idegen nyelvként való oktatásáról, és az évtizedek alatt kialakított, torz gondolkodásra vall, hogy a románok többségének érv elése kimerül az állam hivatalos nyelvének féltésében. Rendkívül kényes kérdés, melynek orvoslása égetően fontos a magyarságnak, de a józan érvek többnyire süket fülekre találnak. A halasztás időnyerést jelent a politikusok számára, a választások után majd lesz valahogy — gondolhatják. Ez azonban újabb veszteség, hisz telnek a hónapok, az új módszertan, tantervek kidolgozása
