Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-26
25 Dunda György Befagyasztott román – moldáv testvériség Szabadság 2007.10.26. (3. oldal) Egyre nagyobb a feszültség Románia és Moldova Köztársaság között, s a bukaresti vezetők időről időre olajat öntenek a tűzre. Így történt ez szeptember végén is, amikor Traian Băsescu a Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) ülésén utasította a kormányt, hogy maximálisan egyszerűsítse a moldovaiak r omán állampolgársági kérelmének elbírálását. Az államfő arra utalva, hogy Besszarábia egykor Románia részét képezte, kifejtette: „Romániának erkölcsi és politikai kötelességei" vannak a moldovai állampolgárokkal szemben. S mivel az EU munkaerőpiacán minte gy 20 millió munkavállalóval kevesebb van a szükségesnél, uniós szempontból is megalapozott lenne az, hogy „Románia járuljon hozzá a munkaerődeficit csökkentéséhez, liberalizálva gyakorlatilag a román állampolgárság megadását Moldova Köztársaság állampolg árainak, akár román, akár orosz származásúak azok". Băsescu hozzátette azt is, hogy „él elég sok olyan orosz család Moldova Köztársaságban, amelyek meg szeretnék szerezni a román állampolgárságot, hogy gyermekeik szabadon tanulhassanak és közlekedhessenek az EUban". – Cseppet sem volt bölcs a román elnök kijelentése – replikázott akkor az EUMoldova Köztársaság együttműködési bizottságának elnöke, az észt Marianne Mikko. A szocialista EPképviselő is úgy látta, hogy a románmoldáv kapcsolat meglehetősen feszült, s ilyen időszakban „mindkét félnek tartózkodnia kellene a határozott nyilatkozatoktól", illetve számolnia kellene azok következményeivel. Ugyanakkor, tette hozzá, friss EUtagsága Romániát arra kötelezi, hogy „az unió jóhiszemű és megbízható tagja ként viselkedjen". Elítélte Băsescu elképzelését Vasile Tarlev moldvai miniszterelnök is, aki a román államfő üzenetét elsősorban „belföldi felhasználásra szánt kijelentésnek" minősítette. Úgy vélte, a román államelnöki szándék ütközik azokkal a kötelezet tségekkel, amelyeket Románia EUtagsága elnyerésekor vállalt. A Băsescuféle kezdeményezést követően a kisinyovi hatóságok bevonták a Román Televízió (TVR) sugárzási engedélyét. A román állami televízió évek óta külön országos csatornát bérelt Moldovában, csakúgy mint a Pervij Kanal orosz televízió, s adásait az ország egész területére eljuttatta. A moldáv hatóságok ezúttal arra hivatkoztak, hogy az RTV nem fizette ki a csatornabérlési díjat, és a sugárzási jogot bevonták. Ennél is fájdalmasabb volt azonb an Bukarest számára, hogy Traian Băsescu kijelentése NyugatEurópában is nagy visszhangot keltett. Például a londoni Daily Express úgy vélekedett, hogy ha Băsescu utasítását a román kormány végrehajtja, Moldova Köztársaságból, Európa legszegényebb országáb ól az uniós munkapiacot több százezer munkavállaló rohamozhatja meg. A hazai hatóságok eddig is viszonylag könnyen adták meg a román állampolgárságot azoknak a moldovaiaknak, akik bizonyították, hogy ők vagy felmenőik egykor román állampolgárok voltak. Po ntos számokat ugyan Bukarest soha nem közölt, a becslések szerint a már román állampolgársággal rendelkező moldovaiak száma több százezerre rúg. Más források ezt a számot egymillióra teszik. A hatóságok is elismerték azonban, hogy a román állampolgárságot kérvényező Pruton túliak száma hozzávetőleg egymillióra emelkedik. A meglévő feszültséget az is fokozza, hogy a bukaresti politikusok az utóbbi években egyre több olyan nyilatkozatot tettek, amelyek Kisinyovban aggodalomra adtak okot, mert éppen a fiatal állam függetlenségét kérdőjelezték meg. Csak hab volt azonban a már hónapok óta sütögetettszépítgetett tortán, hogy október közepén a moldovai határőrök elutasították több hivatalos romániai delegáció beléptetését Moldova Köztársaság területére. A szóban forgó hivatalosságokat – Marosvásárhely, Bákó és Năvodari városok küldöttségeit – Kisinyov románbarát