Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-25
25 A választás a kárpátaljai magyar nemzetrész szempontjából is font os volt, hiszen a Mi Ukrajnánk - Nemzeti Önvédelem Blokkja Kovács Miklóst, a KMKSZ elnökét indította a 99. helyen, míg Tóth Mihályt, az UMDSZ egykori elnökét, a Morozféle szocialisták vették fel jelöltlistájukra. Egyik magyar sem került be a kijevi törvén yhozásba, bár az MSZP a választás előtt néhány nappal még kísérletet tett Tóth megtámogatására. A beregszászi polgármesteri hivatalban Újhelyi István államtitkár, a Magyar Szocialista Párt alelnöke, és Vitalij Sibko parlamenti képviselő, a Legfelsőbb Tanác s külügyi bizottságának elnöke, a két párt közötti együttműködésről szóló egyezményt írt alá. A hazai korrupciós botránysorozat közepén sajátosan hangzott Újhelyi nyilatkozata, aki azt hangsúlyozta, hogy különösen fontos az együttműködés a mostani helyzetb en, amikor a két országban működő önkormányzatoknak és civil szervezeteknek lehetőségük van az európai uniós pályázatokon való közös részvételre, a határon átnyúló kapcsolatok dinamikus fejlesztésére. Következtetés: A 'narancsos forradalom' győzelme után a mostani 'nyertes duó', Juscsenko és Timosenko politikai együttműködése nem nélkülözte az ellentéteket és a konfliktusokat. A jelenlegi választás után a duó trióvá bővülhet, s ez még zavarosabbá teheti a politikai porondot. Nagy a valószínűsége annak, ho gy a 2009es elnökválasztásig a három potenciális elnökjelölt egymás elleni küzdelme fogja meghatározni az ukrán politikai életet. vissza Szlovákia: szélsőséges politikai törekvések Budapest Analyses, Analysis No. 169. 2007 . október 15. Bevezetés: Augusztus 4én Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke a budapesti Magyar Nemzetnek adott interjújában azt nyilatkozta, hogy a Magyar Koalíció Pártja a szlovák parlamentben kezdeményezni fogja a Benesdekrétumok magyar kárvallottjai számára a kártérítést és a szlovák részről történő bocsánatkérést. A szélsőséges jobboldali Szlovák Nemzeti Párt azonnal reagált, ellenlépéseket ígérve. Ezek a lépések nem is maradtak el. Elemzés: A Szlovák Nemzeti Párt kezdeményezés ére szeptember 20án a szlovák parlament elfogadta a Benesdekrétumok megerősítéséről szóló parlamenti határozatot. A határozat ellen csak a magyar nemzetiségű képviselők szavaztak, szlovák ellenszavazat nem volt (egy képviselő tartózkodott). Ezt kissé meg előzve, szeptember 18án ugyanabban a tárgyban párhuzamosan futott két másik határozati javaslat 'Andrej Hlinka mint a nemzet atyja' címen. Az egyik javaslatot a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), a másikat a Szlovák Nemzeti Párt nyújtotta be. Első olvasa tban a szlovák parlament elvetette a KDH javaslatát, és elfogadta, további vitára bocsátotta a Szlovák Nemzeti Pártét. Szlovákiában a politika mozgásiránya komoly aggodalomra ad okot. Hogy megértsük miért, elengedhetetlen a rövid történelmi visszatekintés . Andrej Hlinka a két világháború közötti szlovák politikai élet ismert és befolyásos alakja volt. Katolikus papként aktív politikai tevékenységet folytatott, parlamenti képviselőként számos beszédet mondott, amelyekben - Szlovákia autonómiájáért is küzdve - éles kirohanásokat intézett a szlovák evangélikusok, a magyarok, a csehek és a zsidók ellen. Végletesen intoleráns szereplője volt az akkori politikai életnek, gondolkodására erősen hatottak a kor jobboldali totalitarista eszméi. Bár nem érte meg a Szlo vák Állam megszületését (1938. augusztus 16án meghalt), nem tekinthető véletlennek, hogy a legrettegettebb szlovák fasiszta erőszakszervezet, a Hlinka Gárda az ő nevét vette föl, az általa alapított Néppárt pedig a háború befejezéséig a szlovák fasiszta r ezsim élén állt. Eduard Benes Csehszlovákia köztársasági elnökeként 1945ben elnöki rendeletben alapozta meg az új állam jogrendjét. Ezt a rendeletcsomagot nevezik Benesdekrétumoknak. A rendeletek - az állam működési rendjének szabályozása mellett - koll ektívan bűnösnek mondják ki a Csehszlovákia területén élő németeket és magyarokat. E rendeletek alapján zajlott le a kb. 2,5 millió német lakos Csehszlovákiából való kitelepítése, mintegy 200 ezer magyar DélSzlovákiából Csehországba történő deportálása és mintegy 100 ezer magyar Magyarországra történő kitelepítése. A Benesdekrétumok eme cikkelyei egyértelműen a jobboldali totalitarizmus ideológiáján alapulnak,
