Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-20
6 kialakulásának lehetőségét − Alaposan elő kell készíteni magyar kormányfő szlovákiai látogatását (MH 8.o.) Cikkek: Megváltozott nemzetpolitika − Oda az etnobiznisz 168 Óra 2007.10.02., 2007. évfolyam, 39. szám Forró Evelyn Az ellenzék tisztában van azzal, hogy a nemzetpolitikai búsongás ma már nem hoz szavazatokat, mégis a határon túli magyarság megosztására t örekszik Törzsök Erika szerint. Noha a Romániában és a Szlovákiában élő magyarságot már inkább saját gazdasági lehetőségei érdeklik. A Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkárságának főigazgatójával beszélgettünk. Fot ó: NehézPosony Kata Érvényese még az etnobiznisz kifejezés? Nem érvényes. Hogyan szabadultak meg tőle? Rájöttünk, hogy az intézményrendszer, amely a kilencvenes évek elején alakult, a két világháború közötti revíziós politika intézményrendszerének az újraélesztését jelentette. A harmincas években azt gondolták, hogy viszsza fog állni a régi „rend”, és csak átmenetileg kell Budapestről támogatni a szomszédos országokban kisebbségbe került magyarságot. ’90 után változatlanul azt vélték, hogy Magyarország ról kell finanszírozni a külhoni magyarság intézményeit. A szomszédos országokban élő magyarok is – bekerülvén az Európai Unióba – velünk azonos gazdasági és politikai keretek közé jutottak. Felismertük tehát, elsősorban a kisebbségi létből eredő hátrányok at kell tompítani a magyarországi támogatási forrásokkal. Új intézményrendszert hoztunk létre, amely EUkonform, és kialakítottuk a nemzetpolitika másik pillérét: a fejlesztéspolitikát. Voltak legendák arról, hogy zsákban, nejlonszatyorban, aktatáskában v ándorolt a pénz egyik országból a másikba. Ez leginkább a ’90 – 94 közötti időszakra volt jellemző. E módszerrel bizonyos klientúrákat támogattak, és exportálták a magyarországi pártpolitikai ellentéteket, a belpolitikai háborúskodást. Sokan most is ezen f áradoznak... A szomszédos országok magyarságának megosztottsága miatt kérdéses, hogy például a Magyar Koalíció Pártja mikor lesz újra koalícióképes Szlovákiában. Félő, hogy az erdélyi magyarságnak nem lesz EUs képviselete. Az ellenzék úgy gondolja, hogy a nemzetpolitika az ő felségterülete. A minden évben megrendezett „tusványosi” nyári tábor iránt azonban idén már távolról sem volt akkora érdeklődés, mint az előző években. Politikai hiba nem észrevenni, hogy a magyarok egy olyan Romániában és egy olyan S zlovákiában élnek, ahol a GDP éves növekedése 9, illetve 12 százalékos! Ez a gazdasági növekedés határozza meg – etnikumtól függetlenül – az adott térség lakóinak életét. Így tehát az embereket már nem érdekli annyira a magyar belpolitikai játszma. Az etni kai feszültségek generálása nem aktuális. Nemrégiben Párkányban a kisMáért résztvevői azt követelték, hogy a schengeni rendszer ne jelentsen majd új vasfüggönyt. Én azt gondolom, hogy olyanfajta politikai játszmákat folytatnak jelenleg Szlovákiában, amelyek nem tesznek jót az ott élő magyarságna k. És Erdélyben?
