Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-20
7 Az RMDSZ nem figyelt fel idejekorán arra, hogy az etnikai pártok jövője meglehetősen véges ebben a térségben, és talán célszerű volna regionális párttá átformálnia magát. Etnikai pártként sem az RMDSZ, sem az MKP – az én megítélésem szer int – nem sokáig lesz koalícióképes ezekben az országokban. Pedig óriási jelentősége van annak, ha a parlamentben és a kormányban szerepet tudnak vállalni. Közeleg december 5e, a kettős állampolgárságról szóló népszavazás bukásának évfordulója. Számíte arra, hogy a jelenlegi ellenzék – ahogy az elmúlt években is tette – országos „búsongási kampányt” hirdet? Ennek nincs realitása. A magyar nemzethez tartozók több mint kilencven százaléka uniós állampolgárrá vált. Megszűntek az utazási korlátok, megszűnte k a kiszolgáltatottsági körülmények. Ezért azt gondolom, hogy a Fidesz hivatalos vezetése nem fog kezdeményezni ezzel kapcsolatban semmiféle „mozgást”. Hiszen „nincs benne” szavazat. Szili Katalin, a parlament elnöke nemrégiben nemzetpolitikai törvényt s zorgalmazott. Ennek a kezdeményezésnek burkoltan tán az az üzenete, hogy nincs megfelelő kisebbségpolitika? Egy demokratikus jogállamban a parlament feladata a törvénykezés, a bíróságok feladata a bíráskodás, és a kormány feladata a kormányzás. Magyarorsz ágon is egy kisebbségpolitikai, ha úgy tetszik, megújuló nemzetpolitikai koncepció végrehajtása folyik. Működését, intézményrendszerét egyeztetjük a szomszédos országok vezetőivel. Erről lehet nem tudomást venni, lehet múltba tekingető megoldásokhoz vissza nyúlni, de azt gondolom, hogy túl sok értelme nincs. A napokban elkészült e tárgyú elemzés szerint a Máért újraélesztési szándéka sokkal inkább kommunikációs üzenet, mint tényleges szakpolitikai kezdeményezés. „A Máért, mint csúcsértekezlet, szakmailag n em tekinthető többnek, másnak, mint egy nagy nemzetpolitikai kommunikációs, reprezentatív eseménynek, aminek a magyar – magyar párbeszéd intézményesültségét, a Magyar Köztársaságnak a világ, de különösen a szomszédos államok magyarsága iránti felelősségérzet ét kellett volna elsősorban szimbolizálnia.” A dolgozat megállapítja, hogy a paternalista gondolkodás túlbecsüli az anyaország problémamegoldó képességét és lehetőségeit, és azt a hamis képzetet sugallja, hogy „az anyaország segítségével, és nem a szülőföl djükön élő határon túli magyarok munkájával, szorgalmával és szellemi kapacitásával virágoztathatók fel a környező országok magyarok lakta régiói, és őrizhető meg e területeken a magyarság”. vissza Tabajdi Csaba reagálása T örzsök Erika nyilatkozatára 168 óra 2007101 8 14:37 Kárpát- medencei magyarság illusztráció, forrás: internet A 168 óra Online című internetes portálon olvasható Tabajdi Csaba, MSZP, EP képviselő reagálása egy korábbi Törzsök Erikával, a Miniszterelnö ki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felel ő s szakállamtitkárságának f ő igazgatójával készült riportra. Alább olvasható megjelent formájában. Tisztelt Szerkeszt ő ség! Értetlenkedve olvastam legutóbbi számukban a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és n emzetpolitikáért felel ő s szakállamtitkárságának f ő igazgatójával készült, Oda az etnobiznisz című interjúban a rendszerváltás utáni kormányok kisebbségpolitikai gyakorlatának sommás, igaztalan és veszélyes elmarasztalását. Törzsök Erika Forró Evelynnek nyi latkozva – egyebek mellett – kijelenti: „Az az intézményrendszer, amely a kilencvenes évek elején alakult, a két világháború közötti revíziós politika intézményrendszerének az újraélesztését jelentette.” E – minden bizonnyal nemcsak engem meghökkent ő – kin yilatkoztatás gondolatmenetét folytatva nem többet és nem kevesebbet sugall, mint azt, hogy ’90 óta valamennyi kormány – így a Horn, a Medgyessy- és az els ő Gyurcsánykormányzat – nemzetpolitikai felfogása és gyakorlati lépései (intézményrendszere, támoga táspolitikája) is a revansizmust és a revizionizmust kívánták szolgálni.
