Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-02
33 "A Babes – Bolyai Egyete m különválasztásának kérdése nem vetődik fel, ez a kormányprogramban sem szerepel" – mondta tegnapi marosvásárhelyi sajtóértekezletén Bogdan Olteanu, a képviselőház liberális elnöke. Szerinte az RMDSZ vezetőinek ezzel kapcsolatos nyilatkozatait csupán magá nvéleményként kell értelmezni, ezt a kormányzó partner nem vállalja. Olteanu álláspontját a párt európai parlamenti képviselőjelöltje, Csibi Magor is alátámasztotta, és a különválasztást nem tartotta szerencsésnek a diákok szempontjából sem, mivel a minősé gre, nem pedig múltbeli hibák helyrehozatalára kell összpontosítani. "Európaszerte egyesítik, nem pedig feldarabolják az egyetemeket, ez történik Magyarországon is. Romániában ráadásul több egyetem működik, mint Németországban vagy Olaszországban, ezért k ülönösen fontos lenne a felsőoktatási intézetek összevonása. Ennek lehetőségét már tanulmányozza az oktatási miniszter" – mondta a magyar származású liberális politikus. vissza Milan Jelic nagy űrt hagyott maga után Magya r Hírlap 2007. október 2. Jogi vákuum keletkezett a boszniai Szerb Köztársaságban Milan Jelic elnök hirtelen halálával. A Banja Lukai kormány háromnapos országos gyászt rendelt el. Mivel a szerb entitás alkotmánya nem rendelkezik az államfő halála e setére, így a Milorad Dodik vezette kormány keresi a megoldást, amit a parlamentben is jóvá kell majd hagyni. Az 52 évesen szívrohamban elhunyt Jelicet tavaly októberben választották meg a Republika Srpska elnökévé, egy bosnyák és egy horvát nemzetiségű al elnökkel együtt. Halála súlyos veszteség a szerb entitás vezetőségnek, erre ezekben a hetekben jelentős politikai nyomás nehezedik. Október elseje volt az a határidő, ameddig el kellett fogadniuk az országos rendőrségi reformot, ellenkező esetben Mirosla v Lajcak nemzetközi főmegbízott le is válthatja az illetékes tisztségviselőket, a kormányfőt is beleértve. Lajcak a szerb entitás parlamentjében mondott beszédében óva intette a döntéshozókat, figyelmeztetve őket, hogy a reformok késleltetése az egész orsz ág elszigetelődését vonja maga után. A közgazdasági végzettségű Jelic a Radovan Karadzic alapította Szerb Demokrata Pártban kezdte politikai pályafutását, néhány éve csatlakozott a Dodik vezette Független Szociáldemokraták Pártjához, és ennek színeiben n yerte meg az elnökválasztást. Országrészük egyenrangúságáért szállt síkra, úgy gondolta, ha a Szerb Köztársaság nem lesz egyenrangú, akkor nem lesz BoszniaHercegovina sem. vissza Edvard Benes szelleme Magyar Hírlap 2007 . október 2. Szerző: Kun Miklós Az elmúlt hetekben bebizonyosodott, hogy a pozsonyi és részben a prágai elit több mint hat évized elteltével még mindig magával cipeli a Benesdekrétumok politikai, történelmi és erkölcsi súlyát. Megdöbbentő, milyen soka n vélekednek úgy, hogy a csehszlovák köztársasági elnök nevéhez fűződő dekrétumok – amelyek nyomán kimondták a csehszlovákiai magyarok és németek kollektív háborús felelősségét, majd büntetőszankciókat foganatosítottak ellenük – a második világháborúban fe lbolydult Európában bizonyos értelemben az antifasiszta küzdelem termékei voltak. "Azért mégis szlávok" A benesi dekrétumok védelmében most a pozsonyi vezetés vette át a stafétabotot Prágától. Szlovákiában azonban a jelek szerint kevesen tudják, hogy k is híján a bűnös nemzetek sorába kerültek a szlovákok is, akiket a Hradzsin lakója sohasem szívelt. A kortársak szerint az egységes csehszlovák nemzet koncepciójának hirdetője nemegyszer gúnyolódott is az "eltorzított cseh dialektust" használó "ostoba hegy i pásztorokon". Ezt fejtegette 1943 decemberében Moszkvában vendéglátójának, Vjacseszlav Molotovnak is. A jelen lévő Kornyejcsuk népbiztoshelyettes, a híres drámaíró szerint a magas vendég élete végéig fasiszta csőcseléknek tartotta a Prágától elszakadni vágyó szlovákságot. Amint az 1943as moszkvai tárgyalási jegyzőkönyvek nemrég közzétett orosz nyelvű változatából kiderül, Benes részletesen kifejtette Sztálinnak, hogy a háború után a németek és a magyarok mellett a szlovákokkal szemben is érvényesíteni akarja a kollektív büntetés szankcióit. A szovjet diktátor azonban, aki ekkoriban az orosz cárok terjeszkedő pánszláv elképzeléseivel kacérkodott, megállította a
